Vámpír szerelem /befejezett/

23.fejezet: Ketrin

🔥Leyla szemszögéből🔥

Josh és köztem minden remekül halad. Már 1 hónapja, hogy haza jött.

Beköszöntött a tél. Nem szeretem a hideget, de a karácsony az egyik legszebb ünnep számomra, ráadásul idén Joshhal töltöm. A téli szünet első napján otthon voltunk, majd átmentünk inkább Joshékhoz, ott jobban elférünk...

24.én mint mindig korán keltem. Nem bírok aludni karácsonykor egy percet sem. Josh még aludt, gondoltam körül nézek kicsit.
Megnéztem az első fiókját, nem voltak érdekes dolgok, szimpla fiús cuccok.
A másodikba viszont találtam egy női képet, nagyon szép hölgy. Gondoltam egy régi barát, ismerős, vissza raktam majd megnéztem milyen könyvei vannak. Volt egy pár régebbi feljegyzés, napló, de újabb kiadásokat is találtam.

Josh: Jó reggelt. - ült fel az ágyra.
Leyla: Jó reggelt. - oda szaladtam, megpusziltam és mellé huppantam - Boldog karácsonyt. - mondtam nagy mosollyal.
Josh: Őő, igen neked is.
Leyla: Minden rendben?
Josh: Igen, csak, nem igazán vagyok oda a karácsonyért.
Leyla: O, oké. - kicsit szomorú lettem amint meghallottam....
Josh: Attól még.. neked legyen nagyon boldog. - mosolygott rám.
Leyla: Köszönöm.

Hamar eljött a késő délután. Ric, Ric anyukája, Josh és én leültünk a napaliba és elkezdünk ajándékozni. Amikor oda akartam adni Ric ajándékát csengettek.
Ric: Mindjárt jövök. Kinyitom. - bólintottam.
Ric kinyitotta az ajtót és egy lány jött be, olyan ismerős volt....

🔥Ric szemszögéből🔥

Éppen ajándékoztunk mikor csengettek.
Ric: Mindjárt jövök. Kinyitom.
Mikor kinyitottam az ajtót... EZT NEM HISZEM EL MI A F@SZT KERES ITT!!?
Ketrin: Szia Ric baba. Boldog karit. - mosolygott.
Ric: Mit keresel itt?
Ketrin: Csak boldog karit akartam kívánni, már ez is baj? Amúgy meg, nem is hozzád jöttem Ric.
Félre lökött majd besétált.
Ketrin: Joosh! Szia, rég láttalak.
Josh: Ketrin. Szia. - felállt majd kicsit megölelte és bemutatta Leylát.
Josh: Ketrin, Leyla a barátnőm. Leyla, Ketrin egy régi jó ismerősöm.
Ketrin és Leyla kezet fogtak, majd leült mellénk.
Ketrin: Csókolom, Linda néni. - megpuszilta anyut.
Linda: Szia Ketrin, rég láttalak mi újság veled drágám?
Ketrin: Nagyon semmi Linda néni. Tudja, most, hogy a barátom elhagyott egyedül ünnepeltem volna és gondoltam beköszönök, bocsánat, hogy ennyire váratlanul.
Linda: Ugyan már kedvesem, téged mindig szívesen látunk. - jaaaj anyum gondoskodó természete ilyenkor megőrjít.

🔥Leyla szemszögéből🔥

Ketrin, a kép, akkor azért volt ismerős. Bevallom, mikor Ric mesélt róla nem igazán figyeltem... Kíváncsi vagyok, hogy Joshnál miért volt Ketrinről egy kép.

Linda, Ric anyukája, kedvelte Ketrint, de ahogy láttam Ric nem örült a látogatásnak, amit meglehetett érteni, én sem repdestem az örömtől.
Leyla: Josh, Josh. - suttogtam - Meddig lesz itt?
Josh: Nem tudom baba, de, majd igyekezzük el kerülni, sajnálom.
Leyla: Semmi baj. - Josh oda ment Ketrinhez. Még, hogy nem baj. Bajnak baj, de mit tudtam volna mondani.

Leyla: Ric.

Ric: Hmm?

Leyla: Már most utálom. - ültem oda mellé a kanapéra. Josh meg Ketrin jól elbeszélgettek együtt, kezdtem féltékeny lenni.

Ric: És ennél már csak jobban fogod...

Végre eltelt a délután. Ez volt az eddigi legrosszabb karácsonyom, ahhoz képest, hogy ez indult a legjobbnak.
Ketrin: Köszönöm a vendéglátást Linda néni.
Linda: Ugyan. - elköszönt és elment. Végre. Elment. Jaaj, nagyon irritáló ez a lány...ahogy Joshal viselkedett, azt hittem megtépem...
Josh: Feljössz babám?
Leyla: Igen, megyek. - felálltam, megfogtam a kezét és felmentünk.
Mikor felértünk, lefeküdtünk az ágyra. Kicsit elszomorított ez a délután, pedig mennyire vártam.
Josh: Minden rendben van?
Leyla: Igen, vagyis, nem egészen..
Josh: Ketrin miatt, igaz?
Leyla: Is. Igazából, csak érdekelne, hogy miért van róla egy kép a szobádba?
Josh: Te turkáltál a szobámban? -
Olyan komolyan kérdezte. Kicsit megijesztett.
Leyla: Csak körül néztem.
Josh: Leyla. Régen, együtt jártunk, és még nem dobtam ki. Majd ha eszembe jut, kidobom.
Leyla: Rendben, és ne haragudj, hogy az engedélyed nélkül bele néztem a fiókjaidba. - kicsit megnyugodtam, hogy azt mondta, hogy majd ha eszébe jut, így legalább tudom, hogy nincs az eszébe Ketrin.
Josh: Semmi baj. - mondta, majd magához húzott - Engedek meleg vizet, biztos jól esne. - egyet értően bólintottam.

Megfürödtünk és aludtunk is. Nem lesz a kedvenc napom listáján ez a nap, de az, hogy vele töltöttem és vele aludtam el, boldoggá tesz.