Cica

4.6K 191 38
                                    

[naggyából ez a rész van a oneshot-os könyvemben, azonban érdemes elolvasni, mert egy-két részletet megváltoztattam a folytatás érdekében, ha a oneshot-ot csak most vagy nem rég olvastad, akkor a rész végén összeírtam a változásokat, elég azt elolvasni]

Yoongi:

Mérgelődve ülök a kocsiban, nem akarok itt lenni, a szobámban sokkal jobb lenne, egy könyvvel és zenével, nem itt, el sem hiszem, hogy képesek voltak elrángatni otthonom kényelméből.

-Ne vágj már ilyen megkeseredett fejet, húsz éves vagy, péntek este van, nem halsz bele egy kis bulizásba – pillant rám Hoseok a volán mögül fél szemmel, de folyamatosan vigyorogva.

-Kapd be – közlöm, továbbra is mérgesen.

-Meg fogod te még nekem ezt köszönni – kuncog önelégülten, most szívesen beverném a képét, ha nem lenne fizikailag erősebb nálam.

-Előbb szopom le magam, minthogy hálálkodjak ezért, mert ez emberrablás!

-Nagyon rá vagy kapva erre a témára, lehet így két év után végre hajlandó vagy összeszedni egy srácot, aki kielégít? Amúgy meg, nem raboltalak el, csak megmondtam, hogy jössz magadtól vagy Jin-nel közösen fogunk kirángatni a házból – von vállat, én pedig úgy döntök, hogy soha a büdös életben többet nem szólok egyik fogyatékoshoz sem.

Miután tizenöt percig néma csendben utaztam, természetesen elrablóm végig dumált figyelmen kívül hagyva duzzogásom, megállunk egy klub előtt. BigHit, persze, ismerem, csak nem régiben nyílt, de rögtön hatalmas népszerűségre tett szert, ugyanis vegyes klub, vagyis szexualitástól független, így minden fiatal, aki csak egy kicsit is lázad a rendszer ellen, az itt van. Én pedig biztos, hogy nem megyek be, nincs kedvem annyi emberhez, amennyi odabent vár, magányra vágyom.

-Gyere már jó lesz, Jin már foglalja a helyet a sorban! – noszogat az állítólagos legjobb barátom, gyakorlatilag egy akaratos idióta, a másikkal együtt. Miért kell nekem itt lennem?

-Inkább itt megvárlak – közlöm ellentmondást nem tűrve, milyen jó is lenne, ha őt ez meghatná...

-Min Yoongi, vagy kiszállsz a kocsiból, vagy a hátamra kaplak és a bárpultig viszlek, a szalagavató óta nem mozdultál ki és akkor is csak egy ütős alapozás után, szóval emeld fel azt a kerek segged, húzd ki magad, és szedj össze valami pasit ma éjjel, mert megérdemled! – parancsol ki, mire morogva elvonulok mellette a sor felé.

-Még hogy ez nem emberrablás... – dörmögöm, már Jin mellett állva, aki csak mosolyogva nézi szenvedő lényemet. Jin Hobi-val ellentétbe, csak egy éve boldogít, vagyis az egyetem kezdetekor csöppent az életembe, de baromságai miatt hamar befogadtuk, bár inkább ő fogadott be minket, mivel első nap közölte, hogy mi tűnünk a legkevésbé elmeházi esetnek, ezért mostantól velünk lóg... És azóta velünk lóg, igazi meghajtó történet.

Hamarosan a bejárathoz érünk, ahol a jegypénztárnál kérünk három jegyet, mikoris a pénztáros csaj mellől a biztonságis megszólít:

-Hé, te szürke fiú – kezdi gyanúsan méregetve. – mutass csak egy személyit, hogy vagy-e már tizennyolc!

Idegesen nyúlok a zsebemben és kapom ki a kért kártyát, majd idegesen csapom a pultra.

-Mi a tökömnek jönnék ide, ha nem vagyok nagykorú? Sért a megrágalmazása! És amúgy is, a hajam színe ezüst nem szürke! – fújtatok, miközben már vissza is kapom a személyim három karszalaggal együtt.

Cicám - Yoonkook -Where stories live. Discover now