Maradj velem!

❤️4❤️

Egy ismerős hangra ébredtem. (Kb már 10 óra lehetett, este nyilván a tegnap esti alvás kimaradása miatt kicsit elaludtunk a lányokkal).
Balázs volt az. Egy kicsit furcsáltam, mivel a lányok és a fiúk szobája külön van és hogy már ilyenkor rég takarodó van.
- Gyere! Kelj fel! Siessünk! - ébresztett fel - már az összes többi lány elment a szobátokból, kivéve Gréti. Gyere! - húzott ki az ágyból. Nem tudtam elképzelni hogy ilyen későn mit akar velem csinálni. Csak húzott magával. A sötétben alig láttam valamit, így hát elestem.
- Jól vagy? - kérdezte aggódva
- Igen, persze. De hová is megyünk? - kérdeztem.
- Ma este lesz a tábori buli. Vagyis most. Úgyhogy siessünk. A táborból páran megbeszéltük, hogy mivel most van a tábor eleje, ezért tartunk egy táborindító partyt. A faházban lesz. Tudod.
- Igen persze. És erről nem kellet volna hamarabb szólni?
- Nem lehetett, mivel akkor gyanakodtak volna a táborvezetők. Inkább így akartuk.
- Rendben.
Hamarosan oda is értünk. De egy kicsit ilyesztő volt este a sötétben az erdő kellős közepén. Már szólt a zene, és a lányok is már ott várták hogy énis megérkezzek.
- Szia! - köszöntek egyszerre.
- Hali! Már régóta itt vagytok? - kérdeztem
- Nem. Minket is most rángattak ki az ágyból. - mondta Kata
- De azért vagyunk itt hogy szórakoztunk - lelkesített Blanka
Mivel hogy hatalmas volt a faház, kényelmesen elfértünk mivel eléggé sokan voltunk. Alig lehetett kilátni a tömegből.

Hatalmas bulit csapatunk.

Balázs szemszöge:
Szerintem oda kellene hozzá mennem. Felkérni táncolni. Vagy csak csupán beszélgetni? Na mindegy oda megyek hozzá. Lesz ami lesz.

Maja szemszöge:
Úristen felém tart. Most mit csináljak?
Megyek gyorsan elvegyülök a tömegben. Na jó. Itt maradok és megvárom hogy mit szeretne.

- Szia - köszönt
- Szia - köszöntem vissza
- Jól érzed magad? Nem baj hogy idehoztalak?
- Nem, semmi gond jól értem magam.
- Jössz táncolni? - kérdezte
- Igen, persze. - mondtam mosolyogva. Rész elindultunk a táncparkett felé a tömegbe. Kissé szégyellős voltam az elején. Aztán hirtelen...egy lassú szám következett. Nem értettem hogy, aztán rájöttem hogy a lányok vigyorognak rám, és kérnek egy lassú számot a DJ-től. Tudtam is hogy miért.
Balázs lassan átölelte a derekamat, én pedig a vállára tettem a kezeimet, majd rátettem a fejemet a vállára. Hosszú percekig tartott ez a pillanat. Mintha a mennyekben jártam volna. Egy valóra vált álom...
A tánc után megfogta a kezemet, és felvitt a faház tetejére, ahol egy nagy terasz volt. Órákig beszélgettünk, mit sem törődve a bulival.
Addig beszélgettünk, hogy elálmosodtunk és elaludtunk.