Kínok közt is szeretem...(JiKook fanfiction) (Félbehagyva)

4. rész

Jungkook szemszöge:

Miután kimentem a Kiscica szobájából lementem és nekiálltam kicsit takarítani. Miután végeztem bementem a szobámba és lefeküdtem az ágyamra. Vajon hogy aludhat? Vajon mit csinálhat? Folyton rajta jártak a gondolataim és nem bírtam tovább. Fogtam magam és bementem hozzá..-halkan kinyitottam az ajtaját és bementem. -ránéztem és amit láttam az bearanyozta a mai éjszakámat.

Aranyosan szuszogott és a takarót ölelgette a kis pici kezeivel és szorongatta. -elmosolyodtam és leültem az ágy szélére és néztem őt. Olyan aranyos olyan kis cuki. Örülök hogy már az enyém. Nem is tudom miért de odahajoltam és egy puszit nyomtam a homlokára. -lassan felkeltem és elindultam ki, de utoljára még visszapillantottam és a hold első sugarai megvilágították az arcát. Az a vicc hogy nem egy fiúval volt már dolgom...de nála szebbet még életemben nem láttam. -gyorsan a saját szobámba indultam. -belefeküdtem az ágyamba és elaludtam. -mosolyogva a tudattól hogy ő van nekem. 

-másnap reggel-

Reggel korán keltem mivel fotózásom lesz ma, de csak egy. Így gyorsan összekészültem és hagytam egy kisebb cetlit a Kiscica szobájában. 

Cetli:

Szia Kiscicám!

Elmentem dolgozni. Pár óra és itthon vagyok. Bármit csinálhatsz, van ennivaló a hűtőben. Ma megszöksz visszahozlak és büntetést kapsz. 

Szeretettel: Apuci a gazdid

Gyorsan elment és kezdődött is a fotózás, de egész végig azon járt az eszem hogy Ő most mit csinálhat. 

Jimin szemszöge:

Mikor sikerült felébrednem elmosolyodtam..de egy hamar le is hervadt az arcomról a jókedv mikor eszembe jutott , hogy még mindig egy perverz vérszotyolázó házában vagyok...-felültem és kicsit körülnéztem. Egy papírfecnin akadt meg a szemem a kezembe vettem és olvasni kezdtem a kunkor szép betűket. Mit ne mondjak szépen ír...

-Chh...-összegyűrtem és a kukába dobtam a levelet. -Akkor is megyek. És szerencse már nincs itt akkor indulás. Viszlát rémálom! Hello újra szabadság! -összekapartam magam és elindulta le az ajtó felé. 

De mint ki gondolta volna. Zárva volt mert miért is ne....marad az ablak! -kerestem egy nyitott ablakot, viszont az sem volt...hát hogy is szokták mondani..ha egy ajtó bezárul egy új kinyílik...de ha nincs több ajtó mássz ki az ablakon..

De ha az is zárva van? Ember....Jimin te hülye fogj valamit és törd ki..-oh tényleg jó ötlet..miért nem gondoltam erre előbb..-kerestem egy nehezebb tárgyat és nekidobtam egy földszinti nyílászárónak ami szilánkosra ki is tört. 

-Viszlát mentem innen. -kimásztam rajta és futva elindultam a szabadságba amiről már tegnap óta álmodok. Egy ideje mentem mikor már harmadszorra is ugyanazt a fát vettem észre...

-He? Pedig az előbb ezt láttam, ugyanezt a lombos bokros fát. Ezt jól megmondtam...meg fáradt is vagyok...na most éhen hallhatok itt...szuper...Ez a hetem egy rakás szerencsétlenség..

Először is elrabol egy vámpír és kiszívja a vérem...fenyegetőzik nekem...utána meg játszani akar velem..meg Kiscicának hív most hogy meg megszöktem eltévedtem. Hű de szuper...

-leültem az említett zöld lomb alá és bámultam magam elé...-addig míg híres egybe csodálatos zaklatom meg nem jelent....-tapsolva jött felém...-amitől azonnal felkeltem...tudtam hogy ha elkap mehetek vissza és bünti lesz a vége....Szóval ezzel a tudattal tudod ki kockáztat. -felkeltem és elindultam felé amire láttam hogy már mosolyog