Kínok közt is szeretem...(JiKook fanfiction) (Félbehagyva)

2. rész

Jungkook szemszöge:

Éppen végeztem a mai munkámmal. Egy tipikus fotózáson voltam. A sminkes csajok csak úgy körül álltak folyton követtek kérdezgettek kell e valami, de sajnálom tőletek semmi se. Nem kellenek ilyen hisztis csajok nekem...nekem más kell és ami nekem kell azt is meg is szerzem az biztos. -az utcákat jártam csendben. Olyan szép ez a sötét éjszaka alig van egy két lélek az utcán, sőt még annyi se. -párszor mindig körülnéztem és én voltam az egyetlen aki kint bolyong ilyenkor. -csak mentem és mentem. -egyszer elkezdtem azt játszani hogy a páratlan számú kövekre léphetek csak különben meghalsz. Komolyan mint egy kisgyerek...tulajdonképpen lehetnék az is ....a kisgyerek aki nem kapta meg azt ami neki kell. Bizony nekem is hiányzik valami az életemből...hiába vagyok híres, gazdag és egy sztár több sok rajongóval. Nekem akkor is kell az a valami csak még nem találtam meg..-addig gondolkodtam megint míg azt nem érzetem hogy valami, valaki nem tudom nekem ütközik. -megfordultam és egy naálam kisebb aranyos fiúval találtam szemben magam. Azonnal bocsánatot is kért tőlem ezután csak nézett engem mint aki sosem látott még senkit sem...

Hát vártam pár percet hátha kinyög még valamit de nem így lett szóval elindultam eleve ahova menni akartam. Mentem és volna szívesen de újra kinyitotta a száját. 

-Öhmm...maga Jungkook...?-kérdezett rá. Oh szóval felismert, ez a napszemüveg nem tudja eltakarni a szépségem ezek szerint...

-Öhmm..ismerjük egymást..?-mondtam vissza, mert kicsit ismerős volt, de nem hiszem hogy igen lenne a válasz

-Akkor tényleg maga az?-sóhajtottam egyet így magamban. Nem én a pasid vagyok szerinted...? Na mindegy olyan kis aranyos vele kedves leszek. 

-Oh egy lelkes rajongó vagy igaz?-mosolyogtam rá.

Ezután csak megkérdeztem, vagyis feleslegesen mert gondoltam igen lesz a válasz egy képre és egy aláírásra hát persze. Gyorsan levettem a napszemüvegem és kértem papírt, de mivel tolla nem volt így gyorsan elővettem egyet és aláírtam neki. Ezután odamentem átkaroltam finoman a vállát. Már innen is éreztem hogy mennyire dobog a szíve. Oh a kicsi fiú ennyire szeretne vagy csak letaglózott hmm. Nem is lenne rossz ötlet ha hazavinném. Aranyosnak aranyos és ha szeret az plusz pont. Jobban össze lehetne törni...Na mindegy ezt most hanyagoljuk. Legutoljára is rosszul sült el szóval indulás ...-elengedtem elköszöntünk és elindultam a dolgomra..egy ideje sétáltam mikor meghallottam hogy fut utánam. 

Hát akkor ha már így felajánlod nem engedem hogy simán elmenj előlem. -mikor beért a sikátorba ahova mentem a falhoz szorítottam. Ahogy mocorgott néhányszor megütött sikerült neki, de nem erős, sőt gyenge a kis kicsi fiú. -a nyakház hajoltam és lassan beleharaptam. -azonnal szívni kezdtem a vérét és ami nagyon feltűnt és furcsa volt hogy neki szokatlanul édes. Még sosem éreztem ennél jobban. Szegénykét sikerült teljesen kiszívnom és mikor elengedtem valami nagyon szar lehetett neki...de nem tehetek róla...olyan finom volt...másokkal még nem tettem ezt de de tőle úgy érzem hogy most tele vagyok. Ő az egyetlen akitől eddig boldogság kapott el egy harapás után. -végignéztem ahogy összeesik és próbál elmenni vagy keresni valakit de..nem nagyon ment neki és a földön végezte. -odaguggoltam a félholt, inkább majdnem elájuló fiúhoz és elgondolkodtam. 

Ha ilyen jól érzem magam utána miután belőle ittam...és és...még aranyos is..mi lenne ha hazavinném? Nem hiányozna senkinek vagy lehet igen, de majd elrejtőzünk kicsi Jimin. Sőt ha ennyire boldog volt egy képtől is..mi lenne ha mutatnék neki jobbat még annál is..bár ki tudja lehet még azt is jobban élvezné. Lehetne az én kis imádnivaló alávetettem. Miket játszhatnánk együtt ugye? Nah jolvan eldöntöttem! Hazaviszem és kész! -közelebb hajoltam és kicsit pislákolva engem nézett. 

-Figyelj Jimin túl finom vagy és különleges hogy elengedjelek. Szóval eljössz velem haza?. Igen kis aranyos kismacska. Teljesen olyan vagy. Egy kismacska aki most zuhant le az ablakpárkányról és a földön fekszik kimerülten várva az új gazdijára aki majd mindenhogy szépen gondját viseli. (Nem beteg ez egy ici picit?...xd)-erre a gondolatra elmosolyodtam. -lassan odamentem hozzá jobban és felemeltem. -a kezemben menyasszony pózban vittem haza hozzám. Egy kisebb nem azt mondom elhagyatott, bár igaz rajtam kívül csak ilyen félig süket nénik szomszédok akik csak lemennek a boltig meg vissza laknak itt. Még a padra sem szoktak kiülni kicsit pletykálni hogy például a másik faluban lévő vörös hajú fiúnak a menye hogyan és mikor ment el másik pasival és tuti attól terhes nem az úrától. Jó bevallom mikor fiatalabb voltam és Anya mikor még élt sütit küldetett át velem hozzájuk ott tartottam mert hát eléggé bunkóságnak éreztem hogy én elmenjek onnan ha már csokival meg ilyenekkel tömtek folyton és elég sokszor ott maradtam és hallgattam őket. De padra ülés helyett reggelente az ablakon lesik az embereket. A kis térfigyelő kamerák na mindegy nekem úgy se ártanak max akkor elköltözök az új kis szerzeményemmel. Na de haza is értem és a még mindig ájult kismacskát felvittem az egyik szobába lefektettem az ágyra és betakartam. Had pihenje most kényelmesen ki magát, ha meg ellenkezik és nem tetszik neki büntit kap és mehet le a pincébe. -megsimogattam kicsit az arcát. 

-Milyen jó kis élményekben lesz majd részünk nekünk. -mosolyodtam el, bár ezt inkább már lehet magamnak mondtam mert ő aludt de mindegy is. -kiindultam és lementem a kanapéra. 

Jimin szemszöge:

Por illat, régiség....Jungkook! -kezdtem nyitogatni a szemeim és...nagyon kimerültnek érzem magam de már egyre jobban...de egy csak egy gondolat járt a fejemben. Jungkook! Ő hol van ??Az a lény mit tett vele??Mit? -próbáltam felkelni jó nehezen valamennyire fel tudtam ülni és mikor már láttam...bár a fénytől nem kellett félnem mert sötét van....nem korom sötét de azért elkéne ide pár gyertya mit ne mondjak vagy egy villany. -megpróbáltam felállni..ami nem sikerült...mij véletlen volt ez. Mire észbe kaptam a fejem találkozott a padlóval és ott kötöttem ki megint....-kezdtem hangokat hallani...de ami fontosabb mit keresek itt??Ki hozott ide?? Az utolsó emlékem az a sikátor és a lény hol van Jungkook? Remélem minden rendben vele és pont el tudott menekülni...-kezdtem hallani és mire odanéztem egy személyt láttam meg magam előtt. A kisebb sötétségtől csak egy perverz mosolyt tudtam rajta észrevenni....

-Szia Jimin cica. Na menekülni szerettél volna? Nem szabad Kicsike.-mosolygott rám és leguggolt elém

-Te ki vagy?? Honnan tudod a nevem? Hol van Jungkook mit tettél vele?? Mi vagy te??

-Oh kiscica fel sem ismersz már? -he? Azt sem tudom ki van. -felkelt és felkapcsolta a villanyt. -Na így jobb? -rám nézett és én is vissza rá és amit láttam az az.....

-Jungkook te vagy az??? Hazahoztál??Miért tessék??Akkor megmenekültél attól a lénytől ami engem megharapott.-néztem rá boldogan. Ennél jobb nem lehet érzem. Megint összehozott vele a sors

Oh kicsi naiv Jimin. Nem kellett előle menekülnöm. Én magam vagyok az a lény. Pontosabban egy vámpír kiscicám. És én leszek mostantól a gazdád. Majd beiktatunk pár szabályt, de várj milyen rossz házigazda vagyok én. Kérsz valamit. -rám mosolygott és nekem lefagyott a vigyor az arcomról...tessék??Vámpír...?Mivan ő...?Tessék? He? Ő volt aki megharapott....???Teljesen összezavarodva feküdtem a földön és néha rá néha a padlót bámultam....Gazdám.-...?Mivan milyen gazda...?

Ez komoly....Ez egy álom! Ez álom! Ez nem lehet igaz! -megcsípte magam..de semmi nem ébredtem fel...akkor ez a valóság...?-elkezdett kuncogni és odaguggolt hozzám...

-Ez nem álom. És ne bántsd magad csipkedéssel. Csak én bánthatlak Kiscicám.....

Sziasztok Gyümiteák! 

Hát elhoztam nektek a második részt is. Remélem tetszik nektek és a következőben is találkozunk. Köszönöm hogy elolvastad! Az esetleges helyesírási hibákért bocsánat. Próbálok sietni a következővel. Addig is:

Sziasztok!<3<3<3