Kínok közt is szeretem...(JiKook fanfiction) (Félbehagyva)

7. rész

-A fürdős estén még anno-

Jungkook szemszöge:

-Jimin...Jimin...Picúr jól vagy??? -ijedten néztem rá és gyorsan magamhoz húztam. -két kezembe vettem az arcát. ...-Jimin...Kincsem...én drágaságom...mi van veled? Rossz...vagy mi történt....-kezem feljebb csúszott és ekkor éreztem meg hogy miért ájult el szegény....láz...-a homloka forró mint a sivatagi homok....-Jimin...azonnal segítek rajtad...sajnálom..azt hittem hogy amiatt amit csináltam az miatt pirultál ki ...sajnálom...hülye vagyok..az életeddel játszom...nem szabadna..egy ilyen csodás kis teremtésével mint a tiéd...(Mennyire túl lehet reagálni a lázat...xdd) -a könnyeim folyni kezdtek ahogy...a vékony alig mozgó...testét magamhoz szorítottam és kiemeltem óvatosan a kádból. -megtöröltem gyorsan és kivittem a szobájába. -lefektettem óvatosan az ágyra ás ráadtam egy boxert. -lementem a konyhába és vettem ki jeget a fagyasztóból. 

Ez majd csak leviszi neki remélem. -felmentem és a békésen szuszogó homlokára helyeztem és leültem mellé és figyeltem azt hogy milyen édesen szuszog...egyszerűen olyan aranyos...

Már amikor először megláttam tudtam..hogy ő nekem..kell..azon az éjszakán mikor találkoztunk...ő olyan mint egy gyönyörű szép virág a sok gaz között...csak a megmentőjére vár...nem arra aki leszakítja és elviszi onnan hanem..aki kiírtja a gazt és nevelgeti folyamatosan és vigyáz rá. Mint egy gyönyörű rózsa a réten...annyira....aw....-besütött egy kevés holdfény az ablakon és megvilágította azt a gyönyörű piros pozsgásos arcát..-csak figyeltem egész este..hogy mégis mikor ébred fel...de hiába vártam...még másnap reggel is aludt bár ezt gondolhattam volna...hogy nem fog hamar felkelni. Egész nap őt figyeltem, a jeget cseréltem le..és csináltam minden étkezésre egy egy tál kaját hátha felébred akkor tudjon enni és energiát szerezni mielőtt a gyengeségtől ájulna..be...de egyszer sem nyitotta ki a csodaszép szemeit és minden ennivalót a hűtőbe raktam be. 

Este van...már egy napja alszik...amióta ő alszik azóta én nem teszem azt. Csak azt várom hogy végre ébren láthassam és jól...a láza már lement..de ne ébred...ha így folytatódik...lehet be viszem a kórházba és akkor ott legalább nyugta lehet tőle..és végre biztonságban..én csak rosszat hozok a fejére...nagyon is...az életével játszom én idióta...-csak figyelem..csak figyelem hogy mikor és kel fel az én Hercegnőm az édes álmából...

Két napja álmatlanul figyelem..mikor elkezd mocorogni..és néha néha egy egy szót kiejt a mézédes ajkain...

-A fiú.....nem értem..-ilyeneket mondogat..-nem értem mit szeretne de azonnal odahajoltam hozz. -figyeltem hogy mikor láthatom újra a csodaszép csillogó szemeit. -mikor ez megtörtént..nem bírtam ki és azonnal az ajkaira hajoltam és egy finom lágy csókban forrtunk össze. -miután elváltunk a sok alváshiány miatt nem bírtam tovább, lecsukódtak a szemeim és azonnal az álmok földjére zuhantam..

Jimin szemszöge:

Mikor újra felébredtem Jungkook még mindig édesen aludt mellettem...-óvatosan végigsimítottam az arcán

-Még mindig nem értem miért maradtál fent velem két napig álmatlanul...nem értelek Jungkook-kezdtem el halkan beszélni és az ujjaimmal finoman, lassan simogattam az arcát..egy idő után..olyan lett mint egy apró kiscica és bújt a simogatásba. Ebben az a vicc hogy ő becéz engem cicának mikor inkább ő az..na mindegy...-kicsit elkezdtem remegni..és akkor futott le bennem a gondolat hogy egy szál alsóban vagyok....hmm...-lassan felkeltem mellőle és felvettem magamra egy pólót és egy nadrágot. -megfordultam és a pici cukin alvó nyuszira néztem...vagyis vagyis ne értsetek félre! Éppen Jungkookra néztem és figyeltem az arcát...