Young Blood [Jookyun ff]

1. Party after

~ Chankyun ~

Miért kell folyton felvágni? Én ennyit húztam meg, engem ennyi kényeztetett, de őszintén kit érdekel?! A melegek érzéseivel senki nem foglalkozik?! Igen! Meleg vagyok, és akkor mi van? Nem fogom senki orrára kötni, hogy én más vagyok... Még a legjobb barátom se tudja, akibe szerelmes vagyok, amióta csak megismertem.

Lee Jooheon egy arrogáns, kérkedő fasz, mégis ő a legjobb barátom és egyetlen értelme az életemnek. Most is éppen hozzá tartok takarítani a tegnap esti buli után, amiben persze össze szedett egy újabb csajt.

Sosem fogom neki elmondani, mi is nyomja leginkább a lelkemet. A bulikban sem vagyok igazán aktív típus, többnyire a sarokba húzódva iszogatok másik legjobb barátommal Minhyukkal. Ő mindent tud rólam, hisz hasonló cipőben jár mint én. Ő is meleg, csak velem ellentétben ő fel is vállalja. Én sosem leszek elég bátor ahhoz, hogy megtegyem ezt a lépést, egy gyáva alak vagyok semmi más.

Fel érve a verandára elő halásztam a pót kulcsot a póstaládából, majd ki nyitva a bejárati ajtót beléptem a házba. Az az áporodott alkoholos izzadság szag, ami megcsapott, egyből felkavarta a gyomrom. Gyorsan ki nyitottam az alsó szinten lévő összes ablakot, természetesen, miután át törtem a szemét halmokon, amik szerte szét hevertek a padlón, csak ezek után vettem az irányt az emelet felé, az oroszlán barlangja felé.

Fel érve az utolsó lépcső fokra haboztam pár pillanatig, majd megragadtam a kilincset és benyitottam. Nagy kár volt.

Jooheon az ágyon feküdt egy szál semmiben, mellette pedig egy csaj a takaroba burkolózva, gondolom ő sincs éppenséggel túlöltözve. Hát ez remek, mit ne mondjak.

- Casanova ébresztő... - löktem meg hasát lábammal.
- Mi van má'? - horkantott fel.
- Kelj fel! - parancsoltam rá, mire csak legyintett egyet és hátat fordított nekem. Azt a rohadt élet. Ez engem meg akar ölni! Mi az a fenék te jó ég! Annyira bele markolnék pontosan a tenyerembe illik. Nem Chankyun! Fekezd magad ez most nem a zászló lengetés ideje!

Vettem pár mély levegőt, majd úgy döntöttem a régi jól bevált módszert vetem be. Megragadtam az egyik lábát, majd nemes egyszerűséggel ki húztam az ágyból.

- Eszednél vagy te állat?! - rivalt rám ahogy fel eszmélt a földön.
- Igen ott vagyok. Kezdjünk pakolni, a lányok mindjárt haza érnek, és ha meglátják mit tettünk a házzal, ki térnek a hitükből! - néztem körbe a szobában, mire le esett, hogy ez nem is a vendégszoba hanem Tia hálószobája. Te jó isten a lenti szobában még nem is voltam!

Abban a pillanatban, mint akit puskából lőttek ki futottam le a lenti hálóba. Isten adja, hogy Nono szobája egyben van, mert ha annak baja lett akkor tuti nem marad egyikünk feje sem a helyén!

Le nyomva a kilincset, már az ezredik miatyánkat mormoltam, mire ki nyílt az ajtó. Be lépve a szobába, azt hittem ki tépem az összes hajamat. A banda maradéka szerte szét a szobában hevert piás üvegekkel együtt, sőt még a fehér-fekete átmenetes szőnyegen is egy hatalmas méretű bor folt ékeskedett. Ma lesz a napja, hogy élve leszek eltemetve.

- LEE! - üvöltöttem el magam, mire a többiek is felriadtak.
- NE ÜVÖLTS MÁR SZÉT SZAKAD A FEJEM! - jelent meg mellettem, mire a nyaka után kaptam.
- Nem megmondtam, hogy rossz ötlet lesz ez a kurva buli?! De igen! Már megint nem hallgattál rám! De én ebből a szarból, most nem foglak kimosni ezt egyedül viszed el vedd tudomásul! - löktem el, majd a kabátomat fel kapva rohantam ki a lakásból.

Nem fogom megint elvinni helyette a balhét a lányoknál, így is éppen elég nekem az, hogy Nono fúj rám az utolsó húzása óta. Alig akarta így is ide adni a kulcsot és már megint elbasztam. Ha miatta elveszítem az egyik legjobb barátnőm esküszöm akármennyire​ is szeretem Jooheont, de elvágom a torkát!