Családi Kötelék

43. Nővériség

Ginny Weasley a nyári vakációja első hetében Romániában találta magát. Nagyon boldog volt, hogy anyja teljesen elégedett volt a vizsgán elért pontjaival, és zöld utat adott neki, hogy Charlie-val elmenjen a sárkány rezervátumba, ahol dolgozik. Azokat a munkákat fogja elvégezni, amelyeket bátyja nem akart, ezt tudta, de nem igazán érdekelte. Lesz egy kis ideje magára és a gondolkodásra.

Az elmúlt év érdekes volt. Nem olyan módon, amely veszélyeztette az életét,- hála Merlinnek- de ennek ellenére érdekes volt. Végül sikerült kicsit kitörnie a burokból, és kapcsolatba lépnie a korabeli lányokkal, amit még a napló incidens előtt nehéznek talált. Hat báttyal nőtt fel, és a magántanulóság sem készítette fel erre. Miután kilépett a tizenéves Sötét Nagyúr árnyékából, rájött, hogy igenis tud barátokat szerezni, és igenis vannak közös tulajdonságai a korabeli lányokkal.

Az iskolai teljesítménye csodálatosan haladt tovább, a Griffendél megnyerte a ház kupát és a kviddics kupát, és őt semmilyen szobafogságban nem részesítették, még akkor sem, ha a családban az ikrek után ő volt a legfondorlatosabb. Ronnak még egy életveszélyes tapasztalata volt - de talpra állt - az ikrek pedig megalapozták azt. Fred és George azért, mert Adriannak adtak egy mágikus térképet, Ron pedig azért, mert annyira megijesztette Mrs. Weasleyt. Tehát a külföldi vakációja alatt mindenki jól érezte magát a világban.

De nem mintha nem érezte volna jól magát. Mégis volt egy igazán apró, jelentéktelen kérdés egy holló hajú fiúval kapcsolatban, akit ismert. Egy évvel ezelőtt megmentette a lány életét -ne menj arra a sötét helyre Ginny, Tom eltűnt, elment és már nem tud bántani senkit- mondta. Megmentette a testvérét ebben az évben, és nem olyan volt, amilyennek a világ elvárta volna. Mert a legnagyobb erőfeszítése ellenére is, Harry Potter egy igazi rejtély maradt.

Igaz, nem érte el azt a mélypontot, hogy zaklassa őt, de már elég közel járt hozzá, mielőtt meggyőzte magát - azonfelül, hogy megmentette az életét - Harry megérdemli a tiszteletet. És határozottan megérdemli a magánéletet, még akkor is, ha őt emészti a kíváncsisága.

Megpróbált fejben listát készíteni azokról a dolgokról, amelyek neki újak róla, és azokról a dolgokról, amelyeket tudni akart, de nem merte megkérdezni senkitől. A második lista annyira lehetetlen volt, hogy falhoz akarta vágni a fejét.

Amit tudott; osztályelső volt első évében Hermione legnagyobb erőfeszítései ellenére is. Nagyon jó volt kviddicsben. Megmentette az életét, megölve egy baziliszkuszt, és legyőzte a Sötét Nagyurat, majd hagyta, hogy a testvére arassa le a babérokat. Meg tudott idézni egy patrónust, aminek farkas alakja volt. Ideje nagy részét Piton professzorral és Nevillel tölti. És valójában ennyi volt. Ó, és nevetségesen zöld szemei vannak, de ez nem bír jelentőséggel, szidta magát.

Amit nem tudott; miért volt annyira jó minden varázslatban, ha nem kapta meg azt a speciális képzést, amelyet testvére kapott? Hogyan sikerült egyáltalán megölnie a baziliszkuszt, amikor testvére, a Fiú, aki túlélte, eszméletlenül feküdt a földön? Miért nem mondta el, hogy ő csinálta? Ha ő volt az, aki legyőzte a baziliszkuszt, akkor mit tett még, amit senki sem tud? Adrian elismerést kapott Voldemort megállításáért első évben Roxfortban. Harry volt az, aki valójában megtette? És ha igen, ő lehetett az, aki eleve elpusztította a Sötét Nagyurat? Lehet, hogy Harry Potter az igazi fiú, aki túlélte?

Végtelen sok kérdés volt, és ezek megszédítették. Nagyon remélte, hogy a Romániában töltött idő segít kissé kitisztítani a fejét. Ez volt az első gondolata, amikor felkelt egy forró júniusi reggelen. Lemászott a lépcsőn a hálószobából a konyhába, de majdnem megcsúszott annyira sietett közben. Charlie néhány órán belül jön, hogy felvegye őt, és csak arra volt ideje, hogy reggelizzen, felöltözzön és körbenézzen a házban az elfelejtett tárgyak után. Pontosan ebben a sorrendben, hogy legyen egy kis ideje emészteni, mielőtt Romániába szállítja a zsupszkulcs.