Padtársam /Befejezett/

12.rész-Küzdeni fogok

/Még mindig Bars szemszöge/

-Te szakítasz velem?-esett le a szitu. Akkor fájdalmat éreztem mint életemben még soha.

-Bars... Kénytelen vagyok elengedni téged. Nem szeretném. De ahogy a mondás tartja: Ha szereted el kell engedned...

-Nem. Nem kell. Küzdj értünk. Tudom jó, hogy te is olyan boldog voltál velem ebben az időszakban míg együtt voltunk mint én. Rettentő boldog voltam. Hiányzol már most.

-Nekem is hiányzol de megcsaltál. Nem szeretném, hogy játszadozz az érzéseimmel. És azt mondod, hogy küzdjek. Egész eddig küzdöttem a kapcsolatunkért. De ezt kettőnkről szól. Szart sem csináltál. Max annyit hogy megcsaltál. És te beszélsz itt a küzdésről?!

-Küzdeni fogod érted. Nem érdekel milyen sokáig fog tartani de akkor is vissza foglak szerezni. Elérem, hogy újra megbízz bennem és szeress ugyanúgy mint régen.

-Na arra kíváncsi leszek.

Bejött az ofőnk.

-Sziasztok gyerekek. A bál egy héttel később lesz. Rossz időpontot adtak meg.-mondta és kiment az osztályból. 

De jó legalább ki tudom engesztelni Kittit és mehetünk együtt a bálba. Inkább úgy döntöttem, hogy ma nem hozom többet ezt a témát. De ha azt hiszi, hogy annyiban hagyom ezt az egészet akkor nagyon téved. Untam az órákat már nagyon. főleg, hogy nem érhettem Kittihez. Nem foghattam a kezét. Nem simogathattam a lábát. Nem adtam neki puszit sunyiba. Amikor a tanár hátat fordított. Rettentően hiányzott.

Az egyik szünetben láttam, hogy Kitti nem a mosdó hanem a büfé felé veszi az irányt. Mindig velem ment büfébe. Annyira aggódtam érte, hogy követtem. Tudom nem szép dolog de fő a biztonság. Ő már a sor végén állt. Oda ment hozzá egy idióta focista.Azt hiszem Dominik. Ő egy kanos seggfej. Beálltam a sorba mintha vásárolni szeretnék valamit.

-Szia cica. Hallottam, hogy végeztél az énekes sráccal. Nem lenne kedved egy körre találkozni a szertárban?-azt hittem rosszul hallok

-Kössz nem. Keresd meg az iskola kurváit ők talán elgondolkodnak az ajánlatodon.-kerítette el a buzi gyereket a szerelemem. Tudom, hogy jelenleg szünetelünk. De akkor is a szerelmem.

-Tudom, hogy nem bírsz ellenállni nekem.-kacsintott

-Húzz már el innen. Nem akarok veled menni.

-De velem fogsz jönni.-fogta meg a csuklóját Kittinek

-Nem akarok. Eressz el!!-mondta hangosabban Kitti. Tudtam, hogy Kitti megfog haragudni, hogy kémkedtem utána. De nem hagyhatom, hogy ez a buzi csináljon vele akármit is. Nem Kittivel. Mással csináljon amit akar de a szerelememet hagyja békén.

-Azt mondta engedd el. Nem hallottad? Ingyenes a fülészet. Vagy ha szeretnéd veszek neked hallókészüléket.

-Azt csinálok vele amit akarok. Te már nem jársz vele.

-Ha vele járok ha nem, akkor is békén fogod hagyni Kittit.

-Mi lesz ha nem?

-Ketté töröm a gerinced és megetetem anyáddal.

-Mi van már keménykedünk?

-Takarodj el vagy a képeddel mosom fel a padlót.

-Jól van. Meghagyom neked a szűz bigét.-mondta röhögve. Mire felment bennem a pumpa és gyomorba vágtam. Hogy beszélhet így egy lányról? Főleg Kittiről? Ez a gyerek nem ép elméjű.

Nem mondott semmit inkább elsunnyogott. Kitti odajött és megölelt. Nem sírt hanem le volt sokkolódva.

-Nem esett semmi bajod?-kérdezte aggódva. Megcsaltam,kémkedtem utána és nem hagytam békén. Ezek után még megkérdezi hogy nem-e esett bajom. Most még jobban hiányzik.

-De hogy. Nincs semmi bajom. Te jól vagy?

-Igen. Kicsit megijedtem. De örülök hogy itt voltál.-mondta és megölelt újra.

-Soha nem hagyom, hogy bajod essen.-súgtam a fülébe.