Black Hearts School

3.

2020.09.08.

A mai napom olyan átlagosan indult mint a többi. Felöltöztem és lementem a házunk elé. Finn már ott várt a ház előtt és mosolyogva nézte az arcomat.
-mi az?
-rám ííírt-mondta mosolyogva
-neeee
-deeeee
-de jóó
-nézd itt van

-ez most komoly
-mi? Mi az?
-küld egy szivet te meg ennyit válaszolsz, hogy "szia😀"?
-jajj nee, elrontottam?-kérdezi aggódva
-igen, vagyis. Ah add ide-vettem ki a kezéből

Noahról azt kell tudni, hogy egy kémiára járnak Finnel. Finnek nagyon bejött már az elejétől fogva és (állítása szerint) szemezgettek az összes kémián. 
És ezért volt nálam hétvégén is. Hogy azokat a szaros egyenleteket magyarázzam el neki amire baszott figyelni órán. Na mindegy.

-ez most komoly Betti?
-mi az?
-hogy vagy és egy ilyen "mindjárt megrokkanok a szerelemtől" fej?
-mert nem így van?:D
-BETTIII
-nyugi márr, kettő a-val köszönt és hozzá tett egy szivet is.
-az nem jelent semmit...
-azthiszed -mondtam és azzal ott is hagytam mert megérkeztünk a sulimhoz

Oda sétáltam a szekrényemhez és elkezdtem kipakolni a magyart mert azzal kezdtünk.
Amikor is..
-Hello- csapta be az ajtómat egy srác
-öhm-néztem rá flegmán- már megbocsájts..mi a fasz va-
Fordultam hátra és megláttam azokat  a zöld szemeit. Wow hát ő is egy érdekes egyed
-bocsi csak azthittem ez az én szekrényem és
-jó duma-mondtam és nehezen de vissza fordultam a szekrényemhez
-amúgy Dominik vagyok
-csodás, nem érdekel-mondtam és be kell valljam hazudtam.. majd elindultam az osztályom fele
-és te?-mondta és követett tovább
-hagyj békén-oh nem, nem akartam hogy békén hagyjon. Kifejezetten élveztem hogy követ:D
-állj már meg
-sziaa-mondtam és be siettem magyarra

Miután kijöttünk a lányokkal matekról végre mehettünk haza. Hosszú nap volt és alig vártam, hogy találkozzunk Finnel.
-sziasztoook lányok. Majd írjatok-mondta Angie
-okés, sziasztook-mondta Gréti
-sziasztok!!

Szóval kiálltam a suli elé és néztem ahogyan a diákok lassan hazamennek.
Már egy 20 perce biztos várhattam mikor ezt az üzenetet kaptam:

Nyilván megértettem mert mégiscsak.
Szóval visszaírtam neki.

Szóval elindultam volna, de egyszer csak
-szia-mondta valaki a hátam mögül. Igazából pontosan tudtam ki köszön.
-szia- mondtam de nem fordultam meg
-ne rohanj már el így mindig.
-oké-álltam meg és megfordultam-mit akarsz?
-gondoltam megismerhetnénk egymást. Eddig nem láttalak erre felé. Új vagy?
-igen
-éértem. És merre mész? Kérdezte.
-arra-mutattam fel az emelkedőre
-tényleg? Te is a Barackfa utcában laksz?
-jajj ne-mondtam és elindultam fel
-nos így már nem menekülhetsz, loholt utánam-naaa lassíts már egy kicsit.

Lelassítottam és ránéztem gúnyos mosollyal-hanyadikos vagy?-csúszott ki a számon
-11
-oké
-oké? A többi lány már hüledezne.
-nos, úgy látszik én nem a " többi lány" vagyok.-néztem rá gyúnyosan.
-az biztos:D-mondta és nézte tovább az arcom.
-mi az?
-semmi-nézett el-mi a neved?
-Betti
-Betti..Tetszik a suli, Betti?
-igen egész jó. Bár reggel valami seggfej rácsapott a szekrényemre és azóta nem száll le rólam. Néztem rá tettetett szomorúsággal
-de gáz..hogy hí- oh
-igen-nevettem el magam
-nos ha azt akarod, hogy leszálljak rólad, mondd.
-szállj le rólam-mondtam miközben nem tudtam le törölni a vigyort a fejemről.
-nem akarod azt te-mondta mosolyogva
-de igen, ez zaklatásnak minősül-mondtam neki és megálltam a kapunk előtt.
-szóval itt laksz?
-igen
-nos én pár házzal arrébb-mondta
-érdekelt
-meg mutathatom ha akaro-
-sziiaaaaa-mondtam és berohantam a házba.

Oké nos. Talán. Tálán érzéseket vált belőlem ki ez az ember. Wow. Igazából nem tudom megmondani milyeneket. De talán keveredik azzal az irritáló érzéssel. Nem is tudom:D

Este megmostam a hajam és ahogy a tükörben állva néztem magam fogmosásnál, kénytelenül is elmosolyodtam.
Lefeküdtem az ágyba, majd rezgett a telefonom. Gondoltam Finn írt Noahval kapcsolatban, de nem így történt..

Erre nem válaszoltam. Inkább elaludtam. Najó igaz, hogy óriás vigyorral az arcomon.. de igen.