Black Hearts School

11.

2020.10.4

Dominik
A mellkasomra feküdt. Hirtelen zakatolni kezdett az agyam és a torkomban éreztem a szívemet. Olyan megnyugtató a jelenléte. Egy ideig filmeztünk, de nem igazán kötött le. Azt sem tudom mi volt az. Körülbelül 3 filmet megnéztünk. Aztán egyszercsak éreztem ahogyan lassan elnyom az álom.

Betti
Hirtelen éles hang ütötte meg a fülemet. Gyorsan felriadtam. Mikor megláttam, hogy anyám neve villog a telefonom kijelzőjén. Összeráncolt szemöldökkel vetettem egy pillantást az órára.

Hajnali 2

Nem igazán voltam még magamnál, de felvettem a telefont.

-anya..?
-kicsim! Hála az égnek! Már hatodjára hívlak-anya hangja idegesebb mint máskor
-történt valami? Hol vagy?
-apukádat korházba kellett szállítani

Lefagytam.

-te-tessék?-ugrottam fel a kanapéról
-ne aggódj kincsem nincs semmi baj..csak egy kicsit stresszes volt a munkahelyén és fel ment a vérnyomása, de már jól van.

Hála égnek

-Csak azért hívlak mert bent kell
maradnunk apukáddal egy vagy két napig
-micsoda? Mitcsinálnak addig?-kezdtem el fel, s alá járkálni a nappaliban
-hát mivel apádnak ez nem az első ilyen esete, ezért kivizsgálják egy másik korházban, hogy mi válthatja ki és mivel tudják megakadályozni

Oh igen. Apa többször is szedett gyógyszereket a vérnyomására. Még régebben. De ezek szerint most megint ott vagyunk mint anno.

-hát rendben..
-nem tudsz addig valakinél ott aludni? Vagy akár át is hívhatsz valakit-ajánlja fel anya

Ekkor leesett, hogy egyébként van egy vendégem...
Gyorsan a kanapéra kaptam a tekintetem ahol Dom már felülve aggódóan nézett rám

Istenem de aranyos

-igen, ha nem baj akkor áthívnék valakit-vettem fel a szemkontaktust vele
-csodás! Na hagylak aludj. És ne aggódj nincsen semmi baj, szívem
-rendben anya, szeretlek. És apát is.
-én is szeretlek kicsim. Jó éjt
-jó éjt

Leraktam a telefont, oda sétáltam a kanapéhoz és ráültem törökülésben Dommal szemben
-ne haragudj, hogy felébresztettelek-néztem rá
-ugyan már kit érdekel-ráncolja a homlokát-mi történt?-váltotta át a tekintetét aggódóra

Vettem egy nagy levegőt és elhadartam neki.
-apa ma a munkahelyén felidegesítette magát és túlságosan is felment a vérnyomása, szóval korházba kellett vinni, de már korábban is előfordult ilyen vele szóval most vizsgálódnak és bent kell maradniuk legalább 2 napig. Szóval most egyedül leszek itthon, legalábbis veled, vagyis csak ha szeretnél itt lenni velem mert rohadtul nem szeretnék egyedül lenni mert félek a ház démonjaitól, és te igazán megnyugtatsz meg egyébként is nagyon szeretek veled lenni.-fejeztem be majd elpirultam mert rájöttem mit mondtam-öh..va-vagyis..-pásztáztam a földet

Felnéztem Domra akinek a mosolya a füléig ért
-miaz?-kérdeztem
-persze, hogy itt szeretnék veled lenni, de csak ha nem zavarok-vigyorog rám, majd kacsint egyet
-persze, hogy nem zavarsz-mosolygok rá én is-köszönöm nézek a szemébe
Erre rákulcsolja a kezeit a kezeimre
-én is-mondja mire automatikusan közelebb hajolok hozzá

Az arcunk olyan 8 centire lehetett egymástól és magamon éreztem a lehelletét. Erre ő is közelebb hajolt és már csak apró kis miliméterek választották el az ajkainkat. Néztem a gyönyörű szemeit,melyet a kis ablakon beszűrődő holdfény világított meg.

-megőrjítesz-törte meg a csendet mire az ajkaira tapasztottam az enyéimet.
Épp vissza hajoltam volna mikor vissza csókolva beletúrt a hajamba.
Ez a csók más volt mint az első. Sokkal több érzelem volt benne. Szenvedélyes volt mégis lágy. Érzékien csókolt meg mintha porcelánból lennének az ajkaim. Én is a két kezembe helyeztem az arcát és így csókoltam tovább.

Fogalmam sincsen mennyi ideig csinálhattuk ezt de mindenesetre csodálatos volt.
Zihálva váltam el tőle és nevetve néztem rá
-aludnunk kéne-kuncogtam
-jó ötlet-mosolyodott el

Épp visszafeküdt volna a kanapéra mikor megfogtam a kezét és elindultam a szobám fele. Nem fogok egy kanapén nyomorogni mikor fent van egy francia ágy a szobámban.

Felkapta a takarót és hozta magával. Mikor beértünk a szobába lefeküdtem és megpaskoltam a mellettem lévő üres helyet, arra utalva, hogy feküdjön mellém. Nem hezitált, rögtön mellém feküdt én meg magunkra húztam a takarót és közelebb feküdtem hozzá. Észre sem vettem, de elég hamar elnyomott az álom.

Dominik
Halk szuszogása betöltötte az egész szobát és a szívemet. Ahogyan a mellkasomon feküdt úgy éreztem, hogy biztonságban vagyok.
-nagyon szeretlek-súgtam majd bele pusziltam a hajába. Tisztában voltam vele, hogy nem hallja, de jobb volt kimondanom.

Hű. Sziasztok lmao nem gondoltam volna, hogy lassan egy év elteltével is hozzászólásokat fogok kapni arról, hogy mikor folytatom!! Őszinte leszek ez a kis szösszenet már nagyon rég itt porosodott a vázlatok között szóval gondoltam megosztom veletek. Újra olvasva rettenetes de remélem tetszik és sajnálom, hogy ennyit várattalak titeket!!