꧁Fogságban Tartva꧂ [H.S] [1. ÉVAD BEFEJEZETT]

10. Fejezet.

Egy cseppet sem túlzok azzal, ha azt mondom hogy nem értek semmit. Egyszerűen nem tudom értelmezni a kialakult helyzetet. 
Itt állok az egyik méregdrága butik próba fülkéjében, és nézegetem magam a tükörben. Egy viszonylag testhez simuló csillogós, szürkés feketés Glitteres koktélruhában díszelegnek a formáim, amit Harry nyomott a kezembe. 

Miután kellően megcsodáltam magamat, kidugtam a fejemet a fülke függönyén túlra. Azonban négy nulla érzelemmentes szem fogadta a kiszámítható cselekedetemet. A gazdájuk pedig nem mások voltak, mint a két termetes testőr, akiket az én megfigyeltetésemre utasított Harry, amíg ő a ruhabolt ajtaján kívül, telefonált. Sóhajtva egy nagyot, vissza bújtam a majdnem négy fal közé. Vissza öltöttem magamra a civil textilt, végezetül erőt véve magamon, kiléptem a nyilvánosság elé, ezzel azt jelezve hogy minden oké, felőlem mehetünk. 

[...] 

Egy bő 10 perces autózás után, megálltunk egy szépségápolós szalon előtt. 

-Miért jöttünk ide?- Felvontam szemöldökeimet. 

-Mert már rád fér, egy kis kozmetikusi kezelés.- Felelt flegmán, fel sem nézve a telefonjából, a mellettem ülő bunkó sztár. 

-Most akkor ezt vegyem úgy, hogy csúnya vagyok a miteszerekkel?- Egy hajszál híján kifagadtam a dühtől, ő pedig végre vette a fáradtságot, és rám nézett. 

-Hát ha már egyszer Harry Styles nőjeként jelensz meg este, akkor az a legkevesebb, hogy ápolt nő ként mutatkozól be!- Köpte sértő szavait képembe. 

-Hogy mondod?- Szikrát szórtak íriszeim. -Ezzel arra célzol, hogy kevés lennék hozzád?-

-Csak annyit mondok hogy szállj ki, mert az idő pénz, és még fodrászhoz is el kell mennünk, rendbe tenni azt a szénakazalt, amit hajnak hívsz. Messze vagyunk még az új Lauren-hez képest. Szóval szállj ki szépen, a testőröd már vár rád!- Kaján mosoly lapult meg a szája szélén. 

-Hogy a fenébe lehetsz te ilyen alpári?- Teljesen kiakadtam. -Mit képzelsz te magadról?-

-Fejezd be a rinyát és indulj!- Sziszegte. 

-Nem megyek sehova!- Karba fontam kezeimet, és rá sem néztem. 

-Azt mondtam hogy Indulj!-

-Nem!- 

-Lauren! Szállj ki ebből a kurva kocsiból most!- Hajolt felém dühösen. 

-Mert mi lesz ha nem teszem?- Szemeibe szegeztem szúrós sértett tekintetem. 

-Azt nem akarod megtudni! Szállj ki!- Látszólag próbálta fékezni az indulatait.

-Csak egy feltétellel!- Villantottam egy kaján vigyort, ezzel is magam alatt vágva a fát. 

-Mi az?- 

-Kérj bocsánatot!- 

-Miért is?- Meglepetten nézett rám. -Mert mertem elmondani az őszintét?- Felnevetett. 

-Gyűlöllek!- Sziszegtem majd ütöttem egyet felé, azonban ő lefogta a kezem. 

-Még egy ilyen, és én csapkodlak meg!- Kacsintott, és áthajolt rajtam hogy kinyissa az ajtót. -Most pedig takarodj!- Lökött rajtam egyet, a testőr pedig a karomnál fogva bevezetett az épületbe. Reagálni sem hagytak, én pedig forrtam a méregtől! 
Egy ilyen utolsó talpig parasztot, soha a büdös életben nem ismertem még! 

[...] 

A fárasztó, idegeimet kivégző nap után, visszatértünk a villába és hatalmas meglepetésemre, egy személyes öltöztetőt kaptam, aki mellékesen megjegyezve férfi volt, és homoszexuális. Pihenni sem volt időm, mert rögtön a szobámba lettem vitetve. Az öltöztető már bent várt türelmetlenűl, én pedig még mindig nem értettem, hogy miért kell ekkora felhajtás csapni, egy egyszerű házibuli miatt. 

-Jó estét!- Köszönt érdekes, nyávogós hangján a középkorú férfi. 

-Jó estét!- Alaposan szemügyre vettem a külsejét, a mozdulatait és amúgy mindenét. Nem mindennap látni, egy ilyen forró személyiséget. Szőke fürtjei precízen felvoltak zselézve, kék szemei pedig csak úgy viritottak. Egy testhezálló barack színű póló volt rajta, a nyakán pedig egy rózsaszín sál. A nadrágja olyan feszülős volt, hogy szerintem abban még én sem bírtam volna megmaradni. 

-Még meddig szándékozik bámulni, az ajtóban állva kedves?- Rám sem nézett, csak szorgosan kipakolta a sminkes cuccait az ágyra. -Dühös lesz a főnök úr, ha nem végzek magával időben!- Kiegyenesedve szembe fordult velem. -Csukja be az ajtót, és legyen oly szíves elmenni fürdeni de úgy, hogy a haja ne menjen tönkre!- Utasított. 
Apropó haj! Igen sajnos vágott belőle a fodrász, és még be is göndörítette. Nem azt mondom hogy rossz lett, de nem éppen az én stílusom! 

[...] 

A hiper szuper pancsi után, kezelésbe vett a melegvérű férfi. Meglepetésemre elég kedves volt, és eléggé egy hullámhosszra keveredtünk. Felettébb kellemes volt vele csevegni, miközben rám igazította a ruhát, megigazitotta a fürtjeimet, és persze kisminkelt. 

-Csodálatosan fest!- Gyönyörködött a munkájában. -Harry úr, teljesen el lesz ragadtatva!- Összecsapta tenyereit, szemei pedig csak úgy csillogtak. 

-Harry véleménye annyira érdekel, mint például hogy hogyan nől a fű a telken.- Megforgattam szemeimet, ő pedig felnevetett. -Na de arra gondoltam, hogy mit szólna ahhoz, ha tegeznénk egymást Scott?-

-Benne vagyok!- Kacsintott.

-Mondd csak. Nem tudod hogy mi folyik itt? Miért kell ekkora felhajtást csapni egy buli miatt?- 

-Szegény kis naiv kislány! Ez nem pusztán csak egy buli. Elmondom neked mi is ez igazából!- Leült mellém az ágyra. -Hallottam beszélgetni Harry uramat, Jeffrey úrral, hogy egy nyilvános buli keretében, Harry barátnőjeként mutatnak be. Ugyanis itt nyüzsögni fognak az újságírók, és interjúra fognak téged kényszeríteni. Jogosan kérdeznéd hogy ezt miért találták ki. Erre egyszerű a válasz! Ha a köztudatban kedvese ként szerepelsz, akkor nem fog a szavad semmit sem érni, vagy is ha szakítanátok, akkor nem foglalkozik a kutya sem azzal, amit te mondanál. Ha elmondanád hogy láttad Harry előző szeretőjét ahogy a kezei között fulladt meg, azt senki nem hinné el.- Teljesen legyökereztem a hallottaktól. 

-De miért? Szerinted így bárki is elhinné amit láttam?- Jobban felé fordultam. 

-Hát kicsi a valószínűsége, de még mindig több rá az esély, mintha valami dilis exeként adnád elő a sztorit. Érted kislány?- 

-Értem!- Elgondolkodva pillantottam az ajtó felé. 
Valamit ki kell találom, talán most jön el az időm, hogy kitörjek innen! Talán kapóra jönnek az újságírók!