B R E A T H

II.

Reggel kómásan keltem, nem aludtam semmit sem, egész este csak forgolódtam az ágyamban és folyton az a fekete hajú srác járt a fejemben. Nem tudtam kiverni a fejemből. Mikor az órára néztem csak akkor tudatosult bennem, hogy elfogok késni ha nem igyekszem. Ezért gyorsan kipattantam az ágyból és rohantam is a fürdőbe, hogy valamilyen emberi formát varázsoljak magamból. A hajam már nem volt időm kimosni, ezért egy lófarokba fogtam és gyorsan felkentem magamnak egy kis sminket is, hogy eltűntessem azokat a fekete táskákat a szemem alól. Mikor kész lettem kimentem a konyhába ahol anya már reggelizett is. Egy puszival köszöntöttem, ahogy mindig és már le is ültem, hogy elfogyaszthassam a reggelimet.

- Este egyedül leszel itthon - mondja nekem anya, miközben elveszi előlem az üres tányérom.

- Éjszakai műszak? - kérdezem tőle, miután ittam egyet a kávémból, amire egy bólintás volt a válasza.

A reggeli után elköszöntem anyától és elindultam a suli felé. Nem lakunk messze tőle, ezért nem kell busszal járnom és amúgy is szeretek sétálni. Mikor beléptem az iskola hatalmas ajtaján teljesen elveszettnek éreztem magam, nem tudtam, hogy merre kéne mennem, pedig egyszer már elmondták nekem. De hirtelen azt sem tudtam merre van az előre. Tanácstalanul álltam az épület kellős közepén és csak néztem a sok embert, hogy ki merre igyekszik. Én a szememmel az egyik tanárt kerestem akivel anya is beszélt, de sehol sem találtam. Hirtelen egy kezet éreztem a vállamon és ijedten fordultam meg.

- Bocsi nem akartalak megijeszteni - mosolygott rám egy hosszú szőke hajú vékony lány. Mellette pedig egy magas barna hajú lány állt.

- Semmi baj - feleltem félénken.

- Új vagy itt? Még nem láttalak. Vagy keresel valakit? - kezdett el kérdezősködni a lány.

- Hagyd már Clara, még megijeszted - fogta meg a barna hajú lány, ezek szerint Clara vállát.

- Én nem akartam, csak segíteni akarok - vágott durcás pofát Clara és egy grimaszt vágott a barna hajú lányra.

- Rosetta Andrews? - szólított meg valaki mögülem.

Mikor megfordultam egy középkorú férfi állt előttem. Nem lehet, hogy ő az egyik tanár!? Annyira sármos és fiatalos volt, hogy rögtön zavarba jöttem. Sötét haja gondosan oldalra volt fésülve, arca pedig kissé borostás volt. Gyönyörű kék szemeivel engem fürkészett és várta a válaszomat, és ahogy így elnéztem nagyon hasonlított valakire.

- I-igen? - feleltem zavartan.

- Látom már szereztél is barátokat, ennek nagyon örülök - mosolygott kedvesen, majd komolyra fordította a szót - Gyere velem kérlek, megkapod az órarendedet és a szükséges papírokat, majd mehetsz is az első órádra.

- Majd még találkozunk - intett Clara és a barna hajú lány, majd elindultak az egyik terem felé.

Én pedig, miután viszonoztam az integetést követtem a tanárt. Megkaptam az órarendem és a papírokat majd mehettem is az első órámra.

- Úgy látom velem lesz az első órád, remek így meg tudom mutatni neked a termet is - csapta össze a kezét, majd miután felvette a cuccait elindult előttem, mondván csak kövessem őt.

A hosszú folyosón csendben sétáltunk, majd a végén beléptünk az utolsó terembe. Időm sem volt felkészülni, hiszen a tanár egyből benyitott a terembe és be is sietett én pedig utána. Ahogy végig néztem az osztályon megakadt a szemem két ismerős arcon aminek nagyon örültem. Clara és a barna hajú lány is észrevett engem, akik szintén nagyon megörültek nekem és mosolyogva köszöntöttek újra. A többi emberen is végig néztem, elsőre mindenki nagyon szimpatikusnak tűnt, de még valakin megakadt a szemem. Ott ült ő is a leghátsó padba a fekete hajú srác akit a szalon előtt láttam. Egyből felismertem, a széken lazán hintázott és az ablakon nézett kifelé.

- Warren kérlek ne hintázz a széken, mert hátra fogsz esni! - szólt rá a tanár komoly fejjel, majd az osztály felé fordult - Kérlek köszöntsétek az új osztálytársatokat Rosetta Andrews-t!

- Sziasztok, hívjatok csak Rose-nak - intettem mosolyogva az osztálynak, akik egy emberként kezdtek el nekem köszönni, ami nagyon jól esett.

A fekete hajú srác, akinek mint kiderült Warren a neve, mellett ülő fiú szeme felcsillant, majd könyökével meglökte Warren-t aki kíváncsian nézett rám, majd hirtelen gúnyosan elmosolyodott. Rossz érzésem támadt...