Éppen a kocsiban ültem és zenét hallgattam amikor megálltunk egy kb. 10 emeletes épület előtt,amit gondolom az összes tini gyűlölt,mert vagy 20 fajta káromkodás volt rá graffityzve.Csak azután olvastam el a feliratot:"KOLLÈGIUM".
- Mi a...?Hova a szarba jöttünk?-nagyon reméltem hogy nem azért vagyunk itt amiért gondolom.
- Hát...ide fogsz járni.-mosolygott félőn anya.
- Az holt biztos hogy én nem fogok koliba járni!-kiabáltam.
- Dehogyis nem Claire!Már a szobád is megvan,de a szobatársadat még nem láttam!-parancsolt rám.
- Nahát még ez is!Legalább lennék egyedül...-köztudott hogy nem igazán voltak barátaim az előző városban.(mivel most költöztünk)
Elindultam felfelé a "szobámhoz",de nem mertem benyitni mert már azt sem akartam tudni hogy ki az a hülye akivel egy légtérben leszek...Végül benyitottam és megpillantottam egy csillogó kék szempárt.
- Hát te?-értetlenkedett.Phu...ha ez a gyerek már most ilyen sík akkor mi lesz vele később...
- Na vajon miért?Mennyi oka lehet annak hogy itt vagyok?-gúnyolódtam.
- De kis harcias.És amúgy gondolom te leszel a szobatársam.-ezt körülbelül úgy mondta mintha eleve tudta volna.- És hamár úgy sincs dolgom segítsek felpakolni?
- Jajj,de édes!Most el fogok érzékenyülni,hogy a nagymenő srác segít az új lánynak...Ooh?!-mondtam szarkazmussal.- Kösz megoldom!-küldtem felé egy gúnyos mosolyt majd kiviharzottam.
Komolyan mondom anya annyi cuccot rakott,hogy kb. a fél háznak nincs ekkora súlya!
- Lehet hogy jobb lett volna mégis lehívni azt a kékszemű hülyét...-gondolkodtam hangosan.
- Kit?-ja tényleg!anya még nem is tudja milyen szuper is a szobatársam...
- Hagyjuk...majd meglátod....-húztam ravasz mosolyra a számat,mert tudtam hogy anya utálja az ilyen fiúkat.
Úgy döntött,hogy inkább nem jön fel és elhajtott.Én gyorsan felrohantam,mert hirtelen olyan ötletem támadt,hogy idegesítem egy kicsit ezt a "szőkeherceget".
- Na mivan hiányoztam?-röhögött.
Nem figyelve rá indultam a bőröndöm felé és elkezdtem kipakolni.Hogy kicsit izgalmasabb legyen nem törődve azzal hogy ott van,elkezdtem átöltözni.
- Öhm...-na mostmár nem olyan nagy a szád?!
- Hmm?-kérdeztem tettetve az értetlent.
Hátrafordultam és igencsak látványosan bámult és végigmérte mindenegyes testrészem.
- Semmi...,ja,amúgy Luke Hemmings vagyok-hát ezt megszívtad Hemmings!
- Persze,én meg Csillámpóni-ironizáltam vékony hangon.
YOU ARE READING
The devil hero
FanfictionA halál szélén álltam.De ő visszahúzott.De csak akkor jöttem rá,hogy beleszerettem.Ő viszont csak bűntudatból tette....