VI.

77 4 0
                                    

Melanie szemszöge:

Éles fejfájásra keltem. Amint kinyitottam a szemem körbe néztem és fogalmam nincs hol vagyok. Meleg karok ölelik körbe a derekam. Megfordultam és Taeyong alvó személyével találtam magam szembe.
Mit keresek itt?
Amint ezt kimondtam az este összes képe beugrott. Jézusom mit csináltam. Gyorsan ledobtam magamról Taeyong ölelő karjait mire kipattantak a szemei.
-Oh jó reggelt Melanie.-mondta álmos hangon miközben a szemét dörzsölte.
Én gyorsan kimásztam az ágyból és idegesen kezdtem el járkálni a szobába. Ráfognak jönni a többiek.
-Mi a baj?-kérdezte aggódóan.
-A többiek ráfognak jönni hogy mit csináltunk.-idegeskedtem.
-Nyugi nem lesz semmi. Menjünk enni.-nyitotta ki előttem az ajtót. Csak legyen igaza.
Mire leértünk már mindenki lent volt. Jaehyun a reggelit készítette a többiek meg baromkodtak szokás szerint.
-Jó reggelt gerle pár.-mondta Mark miközben végig nézett rajtunk. Amint észre vettem hogy elakad a szeme ruházatomon én is magamra néztem. Taeyong pólója van rajtam. Bassza meg. Ezt nem fogom tudni kimagyarázni.
-Ez nem az aminek látszik.-mondtam miközben fülem mögé tűrtem a hajam.
-A szívások a nyakadon nem ezt mondják.-mondta Johnny vigyorogva.
-Bassza meg.-oda kaptam a kezem és elrohantam a fürdőbe. Két hatalmas nem túlzok kurva nagy lila szívás folt van a nyakamon.
Pár másodperc múlva Mark lép be a fürdőbe.
-Mark esküszöm nem feküdtünk le. Csak...részeg voltam és lesmároltam aztán elfajult.-mondtam végig a szemébe nézve. Remélem elhiszi.
-Elhiszem Mel. Ha nem így lenne is elhinném. Meg azt hallottam volna vagyis nem csak én. Szóval hallottuk volna ha valami komolyabb dolog lett volna Taeyongból kiindulva. De megmondom őszintén aranyosak lennétek.-mosolygott rám majd megölelt. Ölelését egyből viszonoztam és alig akartam elengedni. Legalább hisz nekem. Viszont 2 szaván járt az agyam. Aranyosak lennétek. Nem hinném.
-Gyere adok alapozót. Bár már felesleges.-nevetett fel.
-Oké...
Elfedtem a foltokat és indultunk enni. Jaehyun valami istenien főz esküszöm. Ettünk én pedig indultam Taeyong szobájába a ruháimért.
Éppen hogy felöltöztem Taeyong lépett be.
-Figyu Melanie felejtsük el a tegnapit. Teljesen részeg voltál csak az alkohol csinálta ezt.-mondta végig a szemembe.
-Rendben.-amint kimondtam indultam ki. Leértem a lépcsőn és mindenki felém kapta tekintetét.
-Srácok majd délután találkozunk.-hajoltam meg és már indultam is ki. Alig várom hogy otthon legyek és átgondoljam ezt az egészet. Bepattantam a kocsiba és egyből a gázra lépve indultam haza.

Otthon a szívásokat jegeltem hátha valamit használ. Lassan egy óra lesz és kettőre megyek vissza a fiúkhoz. Semmi kedvem most velük lenni. Egyszerűen csak szégyellem ezt az egészet.
-Hogy lehettem ennyire hülye?-csaptam a homlokomra. Megfürödtem és elmentem öltözni. Egy szürke testnadrágra meg egy fehér atlétára esett a választásom. Ebben talán nem tudnak úgy megbámulni.
Gyorsan megebédeltem és indultam is vissza.

Kopogtam de senki nem nyitott ajtót szóval benyitottam. Az ajtó mellett hallgatózva hallottam hogy Taeyongot faggatják.
-De most akkor le se feküdtetek?-kérdezte Johnny.
-De majd egy részeg lányt fogok megfektetni aki azt se tudja hol van.-mondta nevetve Taeyong.
-De akkor mit csináltatok?-kérdezte Ten.
-Úgy nagyon semmit-húzta meg a vállát Taeyong-smároltunk.
-Irigyellek.-mondta Lucas.
-Sziasztok srácok.-toppantam be gyorsan hogy megmentsem Taeyongot. Ez félig az én saram.
-Szia Mel.-jött oda Mark megölelni-ez megy egy órája.-súgta oda halkan hogy csak én halljam. Szegény Taeyong miattam van szar helyzetben.
-Sziaa.-köszöntek egyszerre.
-Mehetünk próbálni?-kérdeztem mire felpattantak és szó nélkül elindultak.

Már a táncteremben vagyunk és látom rajtuk hogy egy kicsit sem érdekli őket a tánc. Valószínűleg az este történései jobban érdekli őket.
-Jól van látom most nem érdekel ez titeket.-ültem le a földre mire utánam mindneki így tett.
-Miért nem tudtok koncentrálni?-ittam bele a vizembe.
-Mi volt az este?-támadott le Johnny.
-Semmi nem volt amiről tudnotok kell.-csavartam a kupakot a flakonra. Kezdenek idegesíteni ezzel a témával. Olyan nehéz felfogni hogy semmi komoly nem volt?
-Akkor szexeltetek?-kérdezte Renjun.
-Nem,nem szexeltünk. Most hogy ez tisztázódott folytathatnánk?-álltam fel.

A fiúk egész jól haladnak bár még nagyon sok dolog van hátra. Éppen haza tartok. Lucas felajánlotta hogy menjek el náluk próba után de ezt a napot inkább passzoltam. Ki tudja mi lett volna ha elmegyek.
Szóval haza értem ettem és indultam fürdeni. Hosszú nap volt. A tükörben a szívás foltokat néztem.
-Hogy csinálhatott ekkorákat?-húztam végig rajtuk az újjaim. Kicsit még fájnak de tűrhető.
Telefonom csörgését hallottam a kijelzőn pedig anya neve villogott.
-Szia anya.-szóltam bele fáradtan.
-Szia kincsem.Hogy vagy? Nem vagy fáradt?-támadott le a sok kérdésével.
-Én jól vagyok. Mondhatni egy kicsit fáradt vagyok. És ti?
-Mi tökéletesen megvagyunk. Mióta beszéltél az öcséddel teljesen normálisan viselkedik.
-Ennek örülök.-mosolyogtam el-na de megyek aludni. Hosszú napom lesz holnap. Mint mindig.-mondtam ásítva.
-Rendben kicsim. Jó éjt. Szeretünk és hiányzol.
-Én is szeretlek titeket.-mondtam és bontottam is a vonalat. A telefonom az éjjeli szekrényre dobtam az ágyra pedig konkrétan ledőltem. Semmi erőm nincs.
A takarót magamra húztam az álom pedig egyből elnyomott.

Dance with me (Taeyong ff.)Where stories live. Discover now