Amint beléptünk a hófehér bútorokkal díszített konyhába, Vanda a sütő elé lépett. Mielőtt viszont hozzányúlt volna furcsa elégedett mosoly terült el az arcán,látva tanácstalanságomat. Mégis mit akar a sütőtől? A középen lévő pultra támasztottam a könyökömet, onnan néztem a fejleményeket. A többiek mellettem helyezkedtek el. Vanda a sütő gombjait nyomkodta látszólag elég bonyolult kombinációt használt ,mert csak az első pár mozdulatát sikerült megjegyeznem. Mikor végzett oldalt állt,hogy jól lássam,amint a sütőben lévő világítás felgyullad és a rácsok szép lassan lejjebb ereszkednek. Kis idő múlva a sütő ajtaja kinyílt és fényes dobozok indultak meg kifelé és állapodtak meg a lenyitott ajtón. Mögötte a sütő falán egy árnyéktáblához hasonló, szintén fémből készült tálca emelkedett ki. Azokon különböző pisztolyok és kések voltak láthatók. Kikerekedett szemekkel néztem a cuccokat. Lassan indultam meg Vanda felé,megkerülve a konyhapultot, eltátott szájjal nyúltam a pisztolyok után.
-Ez mégis hogy?-kérdeztem kis mosollyal az arcomon,miután megtapogattam a fegyvereket.
-Nem ismersz még minket eléggé.-szólalt meg Mark.
-De te nem is vagy ügynök.-néztem rá értetlenül.
-Te sem.-vont vállat nevetve Mark.- Mégis te is részt vettél a mentőakciónkban. Ha az ember olyan helyzetbe kerül,mint te. -mondta majd megvakarta a tarkóját.- Nos, akkor válik el igazán ki ügynök és ki nem. Lehet titkon te is az vagy. Csak a sok zenélés elvette a képességedet.
-Nah, ne szidd a zenémet.- böktem felé nevetve.
-Eszembe sem jutott.-emelte fel védekezően a kezét Mark, mert rajtam kívül mindenki szúrós szemekkel nézett rá.
-Akkor lássunk is neki.- nyitotta ki az első dobozt Vanda.- Ezeket a cuccokat vészhelyzet esetére raktároztam el. Ez a kis mütyűr egy mini kódfejtő.-nyomott a kezembe egy fényes kis gombra hasonlító tárgyat.
Az ujjaim között tanulmányoztam,mint aki tudj mit is kell nézni. De sajnos nekem csak az jutott az eszembe,hogy mennyire hasonlít egy kupakra. Olyan kicsi volt,hogy simán fel lehetett rakni akárhova,anélkül,hogy a beavatatlan szemek ne vették volna észre.
-Hogy működik?-kérdeztem még mindig a kódfejtőt nézve.
-Egyszerű a helyzet. -vette ki a kezemből a tárgyat Vanda.- Mágneses alapú,így csak rárakod a gépre,mi meg akcióba lépünk ezzel.-mutatott fel egy tabletet.- Ha ráraktad a gépre, a kódfejtő egyből küldi a jelet nekünk, így csak rá kell nyomnunk a letöltésre és meg is vannak az adatok.
- De mi a kockázat.-dőltem neki a konyhapultnak, mert az még nekem is túl könnyűnek bizonyult.
-A bökkenő az,hogy közel kell lennünk a kódfejtőhöz. Ezért egy autóval le fogunk parkolni az ügynökség környékén. Ott fogunk rátok várni. Mihelyst megvannak az adatok,jelezzük neked ezeken a füleseken keresztül.-nyomott a kezembe egy apró bőrszínű készüléket,ami engem a füles monitorom kicsinyített változatára emlékeztetett.- Leveszed a kódfejtőt,megkeresed Keith-t és kijöttök.
-Mindenkinek lesz fülese,így simán tartjuk a kapcsolatot.- könyökölt a pultra Mia.- Ha tehetném én mennék,de még nem hívtak minket,hogy megérkeztek-e az újoncok,így elég gyanús lenne,ha megjelennénk. -nézett rám aggódva a lány.
-Főleg úgy,hogy te már faggatóztál Jace után.- nézett a húgára Keith.- Nyugi nem lesz baj.
-Elég sok mindenen elcsúszhat az akció.-mondta Vanda.- Ha valami nem stimmel és veszélyben vagytok, egyből kijöttök,ha megvannak az adatok, ha nem.
ESTÁS LEYENDO
Zűrös szerelem II.- Minden elveszett / BEFEJEZETT /
Acción" Kezeimmel annyira szorítottam a kormány kereket, hogy új begyeim belefehéredtek. Fejemet ide-oda kapkodtam a mellettem elsuhanó autók között. A kétségbeesés egyre csak nőtt bennem,ahogy elhagytam Los Angeles városát és a gázpedált tövig nyomva ha...