Miért ilyen jó? (18+)

19.rész

A vissza út elején kissé kínos volt, de aztán feloldódott a hangulat. Beültünk egy hangulatos kis reggelizőbe, majd megérkeztünk a bejárati ajtóhoz. Néztem rá, nem is tudom, hogy mire vártam, hogy majd nekem esik
-Hát akkor szia!- töröm meg a csendet
-Szia!
Már épp nyitottam volna ki az ajtót, amikor utánam szólt. Hátra fordultam.
-Hey Elisa, majd írok- és kacsintott egyet
-Jólvan- mosolygok rá, majd nézem, ahogy elsétál, és én is bemegyek a házba.
Beértem, és olyan érzésem volt, mintha rám szakadt volna egy vödör hideg víz. Jézus, milyen piros lehettem. Most megyek, és ebédelek, remélem finom is, ha már félbeszakított minket. Bár nem hiszem, hogy kárpótolna akár mi is. Ebéd után leültem a tévé elé. Bekapcsoltam, épp a Family Guy ment. Küldtem streak- et, amiben lefotóztam, hogy mit nézek. Fél óra elteltével látom, hogy James snap-et küldött, megnyitottam. „Nem is rossz, nekem is személyes kedvencem” Ő is szintén a Family Guyt nézi ezek szerint. Küldött még egy snapet: „10 perc?”- nem tudtam, hogy mire érti, de amikor megszólalt a csengő, kezdtem érteni a dolgot. Csak apa egyik pólója van rajtam, meg bugyi, és egy melltartó. Nem kéne így ajtót nyitnom, de nem igazán érdekel
-Na mivan, nem szabadulok tőled?
-Ahogy látod, nem volt elég az a séta, hiányoztál
-Képzeld, én tök jól megvoltam egyedül
-Most ezt azért mondod, fogadjunk, mert nem akarsz beengedni. Lassan 7 perce itt állunk az ajtóba
-Megesik
Amit ezután tett, nagyon meglepődtem, nyomott egy puszit az ajkamra
-Ez is megesik, nem igaz?-konkrét lesokkoltam-na, mi lesz, még ma bemegyünk, vagy felőlem itt is állhatunk, de innen nem nagyon látom a Family Guyt
-Persze, menjünk be!
Lepakolta a cuccait, és ráugrott a kanapéra. Én a konyhában üdítőt töltöttem, majd leültem a kanapé másik végébe
-Ennyire büdös lennék, hogy ilyen távolra ültél?
-Tűrhető-ránéztem és elröhögtem magam
-Tűrhető?- és hozzám vágott egy párnát, visszadobtam még egyet, és párnacsatába kezdtünk, ami aztán átment csiklandozásba
-Utálom, ha csi..csi.csikiznek, hallod állj le!
-Mert ha nem, mit teszel?
-Megverlek, figyelj kicsi a bors de erős-elkezdtem ütögetni, majd ő tovább csiklandozott, amikor valahogy olyan pózba kerültünk, hogy ő fölöttem van…