Uchihák és Senjuk [Sasuke F.F.]

Kettő

  Már vagy az út felénél járhattunk, legtöbb időt mint megtudtam Sakurával töltöttem, úgymond barátnők lettünk, és azt mondta, hogy avarrejtekbe mindenképpen be fog mutatni a barátnőinek, mert szerinte tuti bírni fognak. Befonta a szénakazal hajamat, és a ruhámat is kicsit átigazította. Meghallgattuk Naruto fárasztó vicceit, és az unalmas félórás monológját, hogy miszerint ő lesz a hokage, a savanyúcukor Sasuke is eldörmögött néhány szót, Kakashi sensei pedig egy pornó könyvet olvasott és kijavította a hibáinkat. Egészen megkedveltem mindenkit.
  Most olyan este hét felé járhat az idő, bár nincs órám, de abból tudtam, hogy a nap már lemenőben van, és egy picit látszódnak a csillagok.

  - Gyerekek, itt letáborozunk!- jelentette ki Kakashi.

  Lepakoltunk, majd felállítottuk a sátrat. Naruto végig nyavajgott, hogy had ő aludjon Sakura mellett, a lány pedig mindig fejbe vágta.

  - Sakura, menj el Narutóval fát gyűjteni a tábortűzhöz, Sasuke és Reina, ti pedig keressetek valami ehetőt. - osztotta ki a feladatokat a sensei.

  - Igenis, Madárijesztő-sensei!- vágta vigyázba magát Naruto, amin én csak mosolyogni tudtam.

  - Nem hiszem el, hogy hogyan kerülök mindig össze azzal az idiótával... - motyogta Sakura, amin én halkan felkuncogtam.

  - Sakura-chan, Sakura-chan, Sakura-chan!- ugrándozta körbe Naruto.

  - Mondjad már!- ripakodott rá Sakura.

  - Semmi. Csak olyan jó ezt mondogatni... Sakura-chan! Sakura-chan! Sakura-chan!- folytatta a szőke idióta.

  - Baka Naruto!- vágta fejbe a barátnőm.

  - Áu Sakura-chan, ez fájt!- nyavajgott Naruto.

  Mi is Sasukéval megindultunk az ellenkező irányba. Nagyon feszült volt a légkör, így tudtam, hogy meg kell törnöm valahogy.

  - És te milyennek látod Sakurát és Narutót?- kérdeztem meg végül.

  - Sakura idegesítő, Naruto meg egy hatalmas balfácán. - mondta kifejezéstelen arccal.

  - Hm... Dehát ők mégis a csapattársaid. Olyanok lehetnek mint a családod. - állapítottam meg.

  - Miért, te mit látsz bennük olyan különlegesnek?- nézett rám a fekete íriszeivel, de én álltam a tekintetét.

  - Lehet, hogy te nem veszed észre, de mindig meg tudnak nevettetni, kedvesek, viccesek, és próbálják a jó dolgokat nézni. - mosolyogtam rá. - Te is igazán megpróbálhatnád.

  - Miért? Szerinted nem vagyok kedves?!- háborodott fel.

  - Talán az a baj, hogy mindenkire azzal a "gyűlölömavilágotúgyhogydögöljmeg" tekintettel nézel. Megpróbálhatnád a mosolygást. Biztos jól állna!- próbáltam motiválni.

  - Mondjuk így?- húzta meg a szája szélét, amin elnevettem magam. - Te meg min nevetsz?

  - Azon, hogy így olyan az arcod, mint a kacsa seggének! Bocsi, de már értem miért hív Naruto kacsasegghajnak!- nevettem továbbra is.

  - Hm. De vicces.- motyogta.

  - Várj, segítek!- mondtam, és odasétáltam hozzá, majd felhúztam a szája két szélét. - Neked tényleg nem megy a mosolygás. Nem baj! Azért gyakoroljad!

  Ekkor azt vettem észre, hogy Sasuke az egyik bokorról szedegeti a piros bogyókat, amit én azonnal kivertem a kezéből.

  - Mit csinálsz?- rivallt rám, mire én a folyóhoz húztam, hogy lemossam a kezét.