Uchihák és Senjuk [Sasuke F.F.]

Nyolc

  Sakurával már egy ideje kóvájogtunk össze vissza a fák között, mikor hirtelen jó sok mennyiségű chakrát érzékeltem.
  - Sakura, erre van valami! - kocogtattam meg a társam vállát, majd elindultunk abba az irányba.
  Nem tellett sok időbe, a fák között romokat találtunk, amiket eléggé benőtt a növényzet.
  - Szerintem ez lesz az. - mondta Sakura, mire bólintottam, barátnőm pedig fellőtte a jelzőfényt, amit a sensei adott, hogy lőjjük fel, ha megtaláltuk. 
  - Meg kéne várnunk a többieket. - közöltem Sakurával, aki épp be akart menni.
  - Igen, igazad van. - helyeselt, majd leült mellém egy kőre.
  Nem tellett bele sok időbe, Naruto és Sasuke meg is jelentek, szokásukhoz híven veszekedés közben.
  - Megtaláltátok? Jó, akkor menjünk be! - kezdett el futni Naruto. - Fogadjunk, hogy előbb érek oda, mint te! - nyújtotta ki a nyelvét Sasukéra. Na, a savanyúcukornak se kellett több, ő is a szőkeség után eredt.
  - Fiúk! - pattant fel Sakura.
  - Meg kéne várnunk a sensei-t. - jelentettem ki.
  - Ugyan, mi baj lehet belőle? - kérdezte Naruto, majd belépett a romba.
  - Naruto, gyere vissza! - kiabált Sakura, majd ő is a fiúk után eredt.
  - Egek. - csóváltam meg a fejem, majd az idióták és Sakura után indultam. Valamiért nagyon rossz előérzetem volt.
  Beléptünk a sírhelyhez, ami tele volt törmelékkel. Alig találtunk kisebb utakat, ahol el tudtunk menni. Látszott a helyen, hogy rég nem járt itt senki.
  - A-az o-ott e-egy cso-csontváz? - remegett Naruto, az egyik nagyobb törmelék felé mutatva, ami alatt tényleg egy csontváz díszelgett.
  - És, mi ebben olyan különös? - kérdeztem semlegesen.
  - Inkább menjünk tovább. - mondta Sakura. - De akkor is meg kellett volna várnunk a sensei-t. - tette hozzá.
  Tovább mentünk. A hely egy részét teljesen benőtte a növényzet és a gazok, a többi részét pedig törmelék lepte be, és hát ott volt még a Naruto által felfedezett csontváz. Mi pedig össze-vissza tekeregtünk, azon a kis "ösvényen", ami még járhatónak volt nevezhető. És a hatalmas chakra forrásához is egyre közeledtünk. Hirtelen egy nagyobb terem féleséghez értünk, ahol kevesebb volt a törmelék, a helyiség közepén egy oltár szerű valami állt, egy koporsóval a közepén, és érthetetlen nyelven volt ráírva valami. Úgy nézett ki, mint valami sírhely.
  - Szerintetek ez az? - kérdezte Sakura, mire én bólintottam.
  - Ezaz! Megtaláltuk Toko-izé sír... - kezdett el ordítozni Naruto, de nem fejezte be, mivel befogtam a száját.
  - Halkabban Naruto, ez a hely bármikor beomolhat! - suttogtam.
  - Bármit csináljatok, csak érjetek hozzá! - mondtam, de úgy tűnik ezzel elkéstem, hiszen Naruto már az oltárt taperolta. - BAKA, MENJ ONNAN! - üvöltöttem, Narutót Sakura lökte arébb, de így ő ragadt ott, mivel a lábára esett egy törmelék darab.
  Hirtelen a koporsó teteje felnyílódott, és valami füst szerű kezdett el kiszállingózni.
  - Re-reina-chan... T-te csinálod e-ezt? E-ez nem vicces! - dadogott Naruto.
  - Szerinted hogy a fenébe mozgatnám a koporsót?! - keltem ki magamból.
  - Há-hát m-mondjuk a-a fa e-elemmel? - kérdezte.
  - Inkább szabadídts ki Sakurát! - parancsoltam, mire oda ment, és a törmeléket próbálta leszedni a lány lábáról.
  Ekkor a füst kezdett alakot felvenni, egészen olyanra, mint egy nő. Lassan minden kitisztult, és hosszú szőke hajú nő állt előttünk, vigyorogva. De lehet hogy inkább vicsorogva.
  - A-az o-ott e-egy sze-sze-szellem? - bújt Sakura háta mögé Naruto.
  - Elég nagy a valószínűsége. - mondtam, mire a szellem nevetni kezdett.
  Körbenéztem, Naruto szó szerint remegett Sakura háta mögött, a lány arcáról csak a félelem volt leolvasható, Sasukénak pedig nem tudom mihez hasonlítani az arckifejezését.
  - Idióták! Végre felébresztettek! - nevetett, majd beleszállt valahogyan Sakura testébe.
  A lány ordítozni kezdett, lelökte Narutót magáról, majd egy vigyorra húzta a száját. Sakura nem szokott így vigyorogni...
  Hirtelen ráugrott Narutora, majd elkezdte kiszívni a kyuubi chakráját. Én megakadályoztam azzal, hogy jeget küldtem felé, ami miatt kénytelen volt félre ugrani.
  - Mindegyikőtöknek értékes chakrája van... - kezdett el beszélni, de nem Sakura hangján. - ... Úgy látszik sikerült kifognom pont a leghaszontalanabb ember testét. - nézett végig magán.
  - Ne mondj ilyet Sakurára! - fogtam le a fa elemmel, mire abból kitört.
  - Hmm, te tűnsz a legerősebbnek. - nézett rám. - De az a baj, hogy nem tudnátok bántani a kis barátocskátok testét! - kezdett el újra nevetni.
  - Sasuke! Használd a sharingant! Tudom hogy megy! Naruto! Eressz ki egy picit a kilencfarkú chakrájából! - utasítottam őket, majd Narutora helyeztem egy pecsétet.
  - Ez meg mire jó? - kérdezte a szöszi.
  - Három farokig visszatartja a chakrát, hogy kontrolláljad. - közöltem, mire értetlenül nézett rám. - A lényeg, hogyha nem engedsz ki túl sok chakrát, akkor tudod használni a kyuubi erejét.
  Sasuke a sharingannal pontosan célzott, így a shurikenek amiket elhajított, egyenesen eltalálták Sakura ruhájának széleit, így odaszögezve a lány testét a falhoz. Ám a szellem ami megszállta a testét, nem foglalkozott igazán vele, így csak ellépett, aminek hatására elszakadt a ruhája, nem kis részt kimutatva Sakura melleiből.
  - SAKURA-CHAAAN! - kiáltotta Naruto, majd az orrvérzése miatt elájult.
  Sasuke elfordult, és próbált nem ránézni a lány testére.
  Viszont váratlanul egy kunai döfte át Sasuke gyomrát, és a fiú vére fröccsent körül a helyiségbe. Én lesokkolva álltam, és ezt az állapotomat kihasználva a szellem még több kunait mélyesztett Sasuke testébe. Az Uchiha elájult a vérveszteségtől, majd az ellenség Naruto ájult testét is összeszurkálta kunaikkal és shurikenekkel.
  Én tisztára lesokkolódtam. A fiúk vére... belepte a testemet. Tisztára lecsekkolva álltam egy helyben, nem tudtam mit tenni. A megszálló pedig csak nevetett. Ekkor a szememnél hatalmas fájdalmat éreztem, mire odakapzam a kezem, és erre az ellenség is felfigyelt. Nem bírtam elviselni a fiúk testének látványát, de ugyanakkor Sakura testét se akartam bántani. Sakura teste megállt, és félve nézett rám.
  - E-ez... n-nem l-lehet... E-ez a-a r-rinnegan! - kezdett el remegni.
  A testem ösztönösen mozgott, először a falhoz löktem, majd utána valami fekete rudak jöttek elő a kezemből, amikben áramlott a chakra, és azokkal a falhoz szögeztem, de úgy, hogy ne találják el a testén főbb pontokat. Majd valami pecsétet raktam rá, amitől kiszállt belőle a szellem lelke, és eltűnt, majd Sakura testét leszedtem a rudakról, és elkezdtem mindannyiukat gyógyítani.
  Sakura teste súlyosan megrongálódott, nehezen, de a nagyobb sérüléseket begyógyítottam, annyira emlékeztem már csak, hogy Naruto és Sasuke felébred, Kakashi sensei pedig megérkezik...