Uchihák és Senjuk [Sasuke F.F.]

Négy

• Time skip •

  - Óh, az ott Konoha?- mutattam egy hatalmas kapu irányába, ami mögött látszódott valami falu szerűség.
  - Igen!- válaszolt Naruto. - Fogadjunk hogy előbb érek a kapuba mint te, Sasuke!- kiáltotta Naruto, a savanyúcukor pedig csak elfordította a fejét.
  - Tch, mintha érdekelne!- mondta Sasuke, Sakura pedig láthatólag fangörcsölni kezdett.
  Aztán mégis Sasuke ért először a kapuba. De nem, ő nem veszíthet a nagy büszkeségéből, nem alázkodik meg olyan hülyék miatt, mint Naruto. Tuti hogy élvezi, csak nem vallja be.
  - De hogyaaaan?!- hisztizett Naruto amire mi is oda értünk a kapuba.
  - Egyszerű: Sasuke-kun elképesztő, míg te egy nagy senki vagy. - vetette oda Sakura Narutonak. Na jó, ez eléggé bunkó volt. Ráadásul Naruto szerelmes Sakurába, Sakura Sasukéba, Sasuke meg hát... senkibe.
  - Mindig csak Sasuke így... Sasuke úgy... - nyavajgott Naruto, majd a fangörcsölő Sakurára és a kifejezéstelen Sasukéra nézett. - Engem persze sosem vesznek észre.
  Hirtelen éreztem, hogy Narutóban mozgolódik valami. Belenéztem a sharinganommal az elméjébe, és az volt ott, amit sejtettem. Egy bijuu. És ráadásul a kilencfarkú.
  - Ohó, ezek pont olyan mint anno Uchiha Madará-é voltak. Csak ezek nincsenek tele gyűlölettel. - vicsorgott a kilencfarkú.
  - Várjunk?! Reina, mit keresel itt? Ismered a hülye rókát?- hüledezett Naruto.
  - Naruto, azért tartds tiszteletben. Biztos van neve is, nem lehet csak úgy le hülye rókázni. Igaz?- néztem fel a kyuubi-ra, mire az sértődötten felhúzta az orrát.
  - Tényleg van neved?- ámélkodott Naru. Szerintem a kyubbi-val egyre gondolhattunk, az arckifejezéséből ítélve: ennyire hülye hogy lehet valaki?
  - Na mindegy. A lényeg, hogy arra szeretnélek megkérni téged, hogy ne próbáld Naruto felett átvenni a hatalmat. Nem áll semmi rossz szándék a hátam mögött, csak mondom, hogy ha folyamatosan kiszivárogtatod a chakrádat, magadat és Narutót is veszélyezteted. És ne feledd: figyellek a sharinganommal!- mondtam, majd "visszaszálltam" a valóba.
  Ahogyan kiértem Naruto emlékeit láttam. Mind csupa rossz emlék. Hogy az emberek sose fogadták, vagy ismerték el. Aztán egy nap minden megváltozott. Naruto pedig csak azt szeretné, hogy elismerjék.
  - Naruto. - szólították meg, mire az említett rám nézett. - Szerintem te is elképesztő vagy.
  Amikor a fiúnak leesett, hogy mire gondoltam, egy ezer wattos vigyorral nézett rám, Sasuke furcsán méregetett, Kakashi sensei fel sem nézett a könyvéből, Sakura szerintem még meg sem hallotta.
  Egyenesen a feliratból ítélve, a hokage irodájába mentünk, ahol egy idős ember ült.
  - Hát a kisasszony meg kicsoda?- nézett rám, miközben kivette pipáját a szájából, és kiengedte a füstöt.
  - Uchiha Reina lennék, hokage uram. - válaszoltam, mire a hokage szemei kikerekedtek, és talàn még levegőt is elfelejtett venni.
  - Uchiha?!
  - Igen, valóban Uchiha. Fujigakurében találtuk a küldetés során, bár mint kiderült ő az egyetlen tűlélő. - vette át a szót Kakashi.
  Fujigakure. A lilaakác faluja. Hát, meg kell hagynom, tényleg sok lilaakác volt ott, amíg fel nem gyújtottam. Upszika... erre talán nem kellett volna gondolnom.
  - A szüleid?- kérdezte a hokage.
  - Uchiha Hotu és Senju Ai. - fájt. Fájt, hogy édesanyám emléke az eszembe jutott. Ha az apám ott maradt volna, akkor talán anyával se történt volna ez.
  - Senju Ai?! De hiszen ő eltűnt pontosan tizennégy évvel ezelőtt!- a hokage arcán ezerszeres meglepődés tükröződött. - Uchiha Hotu pedig az Uchihák mellékágában élt. Ő csak egy átlagos jounin volt. Az Uchiha mészárlásba halt bele.
  - Annyit tudok, hogy apám egy küldetés során találkozott először anyámmal. - mondtam az általam ismert információt.
  - Felébresztetted már a sharingant? Milyen elemeket uralsz? Édesanyád elképesztő volt, ha még van hozzá sharingan is... - ámélkodott a hokage. Úgy tűnik anya tényleg nagy szám volt.
  - Szél, tűz, víz, villám, föld, fa és jég elemet használok. Igen, sharinganom is van, meg még a magenkyou is. - jelentettem ki.
  - Magenkyou?- nézett értetlenül Naruto.
  - Kussolj, te világ idiótája!- vágta fejbe Sakura.
  - Fa elem és sharingan? Nos, ez esetben a hetes csapatban fogsz dolgozni, Hatake Kakashi irányítása alatt. Gondolom már te is tudod miért. - mondta a hokage, és Narutóra mutatott. A kyuubi irányítására gondolt. A többiek csak értetlenül néztek rám. - Uchiha Sasukéval fogsz lakni, mivel valamilyen módon csak rokonok vagytok. Csütörtökön pontosan nyolc órakor legyél az akadémia százhuszonhatos termében, ott majd megírsz egy tesztet, utána pedig hivatalos shinobi lehetsz. Gondolom Fujigakurében jártál akadémiára. - állapította meg, mire én bólintottam. - Nos, a hetes csapat ezennel távozhat, Kakashi kivételével.
  Amint befejezte a harmadik, mi azon nyomban léptünk le.
  - Hát... izé... akkor... - kezdtem bele, mire a többiek felém fordultak.
  - Ja. - úgy tűnik csak Sakura vette az adást. - Menj csak, nyugodtan pakolj le, egy óra múlva találkozzunk a Senju parkban. - mondta rózsaszín hajú barátom.
  - Oké. Sasuke?- néztem a fiúra, mire ő csak megragadta a csuklómat, és húzni kezdett az egyik irányba. Sakura nem valami szépen nézett ránk, ekkor eszembe is jutottak a szavai:
  - Öhm, nos... izé... nem is tudom, hogy hogyan kezdjem, de nekem tetszik Sasuke-kun, és elég rossz látni, hogy így mást fogdoz... meg... - akadozott, látszott rajta, hogy nem tudja megfogalmazni amit szeretne.
  - Arra szeretnél megkérni, hogy legyek kicsit távolságtartóbb Sasuke felé? Hidd el, tudom milyen érzés amikor egy számodra fontos ember mást választ. Igaz, hogy fiatalon, de velem is volt már ilyen. - jelentettem ki.
  - Hm! Igen, ezt szerettem volna mondani!-
  Fogtam magam, azzal kirántottam a csuklómat a savanyúcukor kezéből, mire az értetlenül nézett rám.
  - Mehetünk rendesen is, nem?- vettem elő a kínos mosolyomat.
  - Ja, oké. - mondta, majd elfordította a fejét. Le merem fogadni hogy elpirult!