gyönyörű, esős délután volt.
már kezdett sötétedni, de mi a szikla szélén álltunk.
- háromra - válaszul bólintottam - egy... kettő...
- várj! nem merem... - vágtam közbe, de ő már ugrott - baszd ki - suttogtam, majd utána ugrottam.
az erdő lángra kapott, mi pedig egy pillanatra repültünk. életem egyik legboldogabb pillanata volt az a pár másodperc, aztán pedig nem volt több pillanata.
---
2019. október 25.
ESTÁS LEYENDO
gyertyafényes
Historia Cortaírógépem a régi íróasztal közepén, körülötte vörös gyertyák, a szörny az ágy alatt hallgatja a kattogást, amikor lenyomok egy betűt. vajon tudja, hogy ismét róla írok?
