Összeomlik körülöttem a világ.
Csak várok.
Várok míg az örökkévalóság felemészt
És várok az árok mélyén.
Lenn
A végtelen feledésben
Süllyedten bukik alá az egykor
Tűzként fénylő álmom
Hogy repülök
Kitörök
Szabadulok.
A szürke ismétlés színekbe fakad
És nézem
Nézem felülről a törést
A fényt.
De zuhanok.
Átverés, hazugság és csúf álca az egész.
Majd várok.
Ismét csak várok.
Míg gondolatom felemészt.
19.03.16.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Hervadó virágok
PoesiaVirágok, melyek az öntözés ellenére is folyamatosan hervadnak. ~ ez akár találó hasonlat lehetne a lelkem jellemzésére is. Verseim gyűjteménye szakaszokra bontva, bármely hangulathoz. т в ν ~
