Vonzás szabályai "VKOOK"

2.rész

Taehyung egy sötét szobában feküdt, bedrogozva. Bárki ránézett, látta, hogy senkinek nem tudna ártani. Mocskos volt, emiatt muszáj volt a szolgáknak lemosdatni őt.

Tae homályosan látott. Nem tudta hol van, vagy mi történt vele. A feje zúgott és fájt. Két erős kar ragadta meg, és húzta ki az ágyból.
-Mit akar maga? Hagyjon békén! - nyöszörögte, majd megpróbált kiszabadulni, de ez a terve hamar elillant.
- Shh.. nyugodj meg! Nem foglak bántani, csak megfürdetlek. Karolta át testét és támogatta el a tisztálkodó helységbe.
- Ezt most leveszem rólad rendben?! - kérdezte, de nem várt választ. Elkezdte kibújtatni koszos ruháiból Taehyungot. A kába azt se tudta, hogy mit csinál vele a másik. A férfinak nyelnie kellett egyet a meztelen fiú látványára. Hiába minden, ő is férfiből volt. Tae nagyon izgató volt. Bőre csakúgy fénylett. Beültette a kádba és elkezdte mosdatni egy szivacs segítségével. Miután tiszta lett belecsavarta egy törölközőbe. Megtörölte és ráadott egy selyemköntöst. A fiú addigra már elaludt. Erős drogot adtak be neki. Valószínűleg egy ideig ki lesz ütve.

A szolgáló gyengéden befektette az ágyba. Tudta, hogy holnaptól rengeteg szenvedésben lesz része a fiúnak. Nem akart még ő is azt okozni neki.

Taehyung a beszivárgó fényre kelt. Testét csak egy köntös fedte. Sajgó fejével nem akart arra gondolni, hogy ki láthatta meztelenül. Mit sem sejtett arról, hogy este ki járt nála. Rosszabb az ördögnél is.

Az ajtót két hatalmas melák nyitotta ki, ezzel halálra ijesztve az ágyban lévőt. Nem szólva semmit mentek oda hozzá és ragadták ki az ágyból az ijedt fiút. Két karjánal fogva vitték ki a szobából. Nem próbálkozott a meneküléssel. Tudta jól, semmi esélye nem lenne, még egy ember ellen se. Nem akarta magát fárasztani. Úgyis ő jött volna ki rosszul belőle. A folyosókon nem volt egy árva lélek sem. Sötét szobákon haladtak keresztül. Aztán megálltak egy nagy tölgyfa ajtó előtt. Az előtt két őr állt, hasonló kaliberűek, mint a két fogvatartója. Azok csak biccentettek egyet és máris bejutottak a szobába. Ott pár őr volt és teljesen más kisugárzású emberek. Ontották magukból az eleganciát és a veszélyes mozdulatlanságot. A két őr az egyik veszélyes férfi intésére letették Taet. A márvány padló hideg volt. De a borzongás elvette eszét a talaj hőmérsékletéről. A férfi, amelyik intett közelébb jött a fogolyhoz. Mögé sétált és megállt.

Taehyung térde remegni kezdett, reszketegen szívta tüdejébe az éltető oxigént. Meztelennek érezte magát az erős tekintetű férfiak kereszttüzében.

A férfi, aki megállt mögötte vagy két fejjel magasabb volt nála, és izmosabb, jóval. Kezével Taehyung keskeny derekára simított.
-Gyönyörű vagy, szépségem! Nem láttam hozzád foghatót soha életemben. - csókolt a nyakába. Tae reszketett és majd' összeesett. A férfi fogdosni kezdte és a kézfejét Taehyung mellkasára vezette.

Taehyung megalázva érezte magát és kiszolgáltatottnak. Egy, majd több könnycsepp csordult ki a szeméből.

- Miért sírsz, drágám? Hiszen nem is bántottalak?! - fordította magával szembe. Így Tae megfigyelhette markáns vonásait a férfinek. A szeme kegyetlen volt és fekete. Tudta, semmi  kegyelmet nem adna neki, hiába könyörögne.

Minseok gyönyörködve nézte a fiút. Erősen tartania kellett magát ahhoz, hogy ne dugja meg itt helyben a fiút. Nem akart menekülni, nem csinált semmi rosszat, emiatt nem érdemelt bűntetést. Okos fiú volt. Nem beszélt feleslegesen. Nem könyörgött.

A férfi Taehyung köntösére simított. Remegett, tudta mi következik. Könyörögve nézett az idegenre.
- Ne nézz így rám, baby! Rossz gondolataim támadnak - suttogta fülébe. Majd a köntös övéhez nyúlt.
- Nincs erre szükséged! - majd kioldotta azt.
Taehyungban megtört valami, rettentően megalázva érezte magát. Újra eleredtek a könnyei. A férfi széthúzta rajta a köntös, és mohón nézte az elétáruló testet.

Minseok felizgult a látványtól, teljesen lesimította a fiúról a köntöst. Az a földön koppant.

Tae meztelen volt. Kitudja hány férfi előtt. Korábban soha nem érezte magát, így. Kezeit maga elé kapta.
- Na, drágam ne takargasd magad! Eszméletlen vagy, igaz fiúk? - kérdezte a többiektől, majd megfordította őt, hogy a többiek lássák. Kezeit maga elől erőszakosan elrángatta.

Taehyung nem akarta látni az embereket, akik éhesen nézték őt.

- Hát az biztos. - szólalt meg az egyik férfi.

Minseok a fenekét kezdte simogatni, ami miatt kirobbant belőle a zokogás, bömbölt, akár egy gyerek.

- Shhh, nyugalom! - próbálta csitítani, de Taehyung sokkot kapott a megaláztatásától. Az éhség miatt és a rátörő érzésektől elájult.

Minseok kapta el az ájult testet. Nem hiába omegáról van szó, gondolta magában.

Ráterítette a köntöst és odaadta az őröknek.

- Vigyétek a szobájába! És hozzá ne merjetek érni! - parancsolta.

Taehyung újra aludt. A családja pedig mindent tűvé tett érte, mindhiába.