Vonzás szabályai "VKOOK"

5.rész

Sziasztok! Sajnálom, hogy nagyon sokat kellett várni a részre! Nagyon élveztem megírni, így remélem most már sûrûbben lesz hozzá ihletem. Figyelmetekbe ajánlom a fenti zenét.

Egy idegen szobában voltunk, meztelen talpam a hideg padlóval érintkezett. Szívem gyorsan vert, vérem száguldott ereimben. Tudtam, éreztem, most valami olyan fog itt, ebben a sötét szobában történni, ami nem lesz ínyemre, lehet teljesen meg fog változtatni. Minseok tisztes távból méregetett, mint egy ragadozó, aki felméri a helyzetet. Bárhogy is nézzük, neki kedvez minden létezõ dolog ebben a szobában. Illata felerõsödött, íriszei vörösben kezdtek el égni. Tekintetemet nem tudtam levenni azokról a szemekrõl, amik semmi jót nem ígértek. Kimért és elegáns lépésekkel kezdett körbejárni. Méregetett, tetõtõl talpig végignézett, majd bólintott. Csendes léptekkel indult közelebb felém, fejét oldalra döntötte és beleszagolt a levegõbe.

-Nagyon jó, a szemem miatt felerõsödött az illatod. Az alfák nagyon szeretik, ha valakibõl ilyen reakciót váltanak ki, feléled bennük a vadászösztön. – szólal meg érdes hangján. Szavai hallatán hátamon feláll a szõr. Megnyalom kicserepesedett számat, amit õ megfeszített állal tûr.

-Remélem tudod, hogy már most megõrjítesz! – morogja fülembe. Testemen remegés halad keresztül, szívemet vasmarok fogja keresztül, egyre gyorsabban ver, félõ kiszakad helyérõl. Lassan emelem tekintetemet rá, végig mérve sötét, izmos alakját. Ajkamat beharapom, fejemet kissé hátra döntöm, úgy sóhajtok a levegõbe.

-Mit mûvelsz? – mordul rám, kezeivel derekamat szorítja meg. Továbbra se szólalok meg, nem szabad itt beszélnem, csak akkor, ha õ kéri. Ezt anélkül is tudom, hogy mondta volna. Karjait leveszi derekamról, hátrébb lép és megszólal:

-Ez a szoba lesz a kiképzõ helyszíned. Már ma elkezdjük ezt a hosszú folyamatot. Arra gondoltam, hogy elõször levetkõzzük a gátlásaidat, szó szerint. – sötét mosollyal mondja ezt. Rettegés fog el, ha belegondolok, hogy megint meztelennek kell majd lennem. Ahogy ezen még jobban elgondolkozok, mellkasom szaporábban kezd el emelkedni, pupilláim kitágulnak. Nem segít ez a félhomály se a helyzetemen, csak fokozza az egészet.

-Vedd le a köntös! – parancsolja erõs hangon. Kezeim egyre csak remegnek, agyamnak nem engedelmeskednek. A félelem átveszi felettem az irányítást. Míg Minseok türelme egyre csak fogy, félõ, hogy hamar megelégeli a tétlenségem.

-Mondtam valamit, Taehyung! Ne kelljen megbüntetnem! – mondandója hallatán nagy nehezen mozgásra kényszerítem végtagjaim és köntösöm kioldójához nyúlok. Felnézek rá, hátha mégsem kell megtennem, viszont õ csak sürgetõen bólint. Nagyot nyelve kioldom köntösöm. Könnyen siklik le az anyag a vállamon. Érintése után libabõrt von bõrömre. Leesik a földre. Nekem pedig nem marad más, csak a szégyenérzetem és félelmem. Kezeim önkétlenül mozdulnak, hogy takarjam magam. Hideg a levegõ a meztelen bõrömnek. Elpirulok, amikor végignéz rajtam, égõ fejemet lehajtom, továbbra is takarva nemiszervem.

-Vedd el a kezed magad elöl! Rakd magad mellé õket. Az alfák nem szeretik, ha egy omega szégyenlõs elõttük. Szexi, ha elégedett vagy a külsõddel! Szóval csináld, amit mondtam! – mondja, amire nagy nehezen elveszem magam elöl a kezem. Nagyot kell nyelnem a kialakult helyzet miatt. Mégis, mintha izgalom száguldana rajtam végig. Az, hogy õ még teljes öltözékben volt, míg én teljesen pucéran, valami eszméletlen dominánssá és uralkodóvá tette.

-Ez az, babe! Hozzá kell szoknod a meztelenséghez! Ezt fogjuk gyakorolni a napokban. Nagyon vonzó tested van, amit mutogatni kell. Ebben a szobában csak meztelenül lehetsz! HA azt mondom fekete, akkor tudd, hogy az adott szituáció elvégzése után, amiben voltál, azonnal ide kell jönnöd. Nincs ellenkezés, se vita, se kérdés! Érthetõ? – várakozóan tekint rám. Így tudom, hogy meg kell szólalnom.

-Igen, uram! – hangom halkan cseng a szobában. Válaszom hallatán elégedetten bólint. Közelebb jött, egészen addig, amíg mellkasunk össze nem ért. Kezével meglepõen lágyan kezdte el cirógatni bõrömet.

-Most azt fogod megtanulni, hogy milyen érzés az, amikor sok idegen férfi bámul, hozzá kell szoknod az érzéshez. Én most kimegyek, be fog jönni a szobába pár emberem. Te nem takarhatod el magad és nem szólalhatsz meg! Egy helyben kell állnod mozdulatlanul. Tudni fogok róla, ha valamilyen szabályt megszegsz és azért keményen meg foglak büntetni. – suttogta fülembe. A tény, miszerint idegen férfiak fognak nézni és én jóformán semmit nem csinálhatok, ijesztõ. Mintha valami kirakat baba lennék, akit bárki megcsodálhat, és azt hiszik, ezzel nem bántják. Elhúzódott tõlem és elindult kifelé. Én csak álltam és teljesítettem, amit kért. Az egyik ajtó csukódott, míg egy másik kinyílt és férfiak jöttek be rajta. A teremben iszonyat bûz terjengett, a sokféle szag keveredése miatt. Egyik se szólalt meg, csak megálltak összevissza a teremben és bámultak, méregették csupasz valómat és a kialakult helyzet miatt remegni kezdett a térdem és felerõsödött a szagom. A teremben lévõk szeme különbözõ színekben kezdett égni, volt sárga és vörös is. Síri csend volt, mint egy horror filmben, amiket mindig is utáltam. Nem akartam itt lenni, nem akartam, hogy ennyire bámuljanak, sírni támadt kedvem a helyzettõl. Miért teszi velem ezt? Miért pont velem? Annyi ember létezik a világban, pont engem kellett észre vennie. Mikor lesz ennek vége? Ez még csak az elsõ nap, de már utálom az egészet. Mégis a legjobban Minseokot utálom, õ miatta van az egész! Ha õ nem lenne, még mindig élhetnem az átlagos életemet, ahol nem kéne meztelenül állnom rakás férfivel szemben. Ekkor viszont valami furcsa csomót éreztem meg a hasam környékén elkezdett lüktetni és éktelenül fájni. Szagom felerõsödött és szemem égni kezdett. Térdre borultam és elkezdtem nyöszörögni. Mi történik?