Kezdetben minden más volt

Szeptember 8., hétfő

Reggel komótosan nyomtam ki az ébresztőt és keltem fel az ágyból. Utálom a hétfőt... Reggel fürdőszobába vettem az irányt. Letusoltam és fogatmostam. Csak a szokásos. Innen átvágtam újra a szobámba valami ruhát keresni. Jó igazából csak kirántottam a legfelső pólót és farmert. Belenéztem a tükörbe és gyorsan párszor beletúrtam a hajamba és ezzel ki is merült a nagy hajbelövésem Aztán lementem nagyszüleimhez akik reggelivel vártak engem.

-Szia Cortez - köszöntek egyszerre - csináltam neked tojásrántottát - folytatta nagyanyám. Tudni illik, hogy azért élek nagyszüleimnél, mert szüleim folytatásan utaznak és ez lett a közös döntés, hogy ne kelljen folyamatosan váltanom a sulikat. Mondjuk már így is sok iskolában megfordultam. Szerintem a Szent Johanna gimivel se lesz másképpen. Járok pár évet és újra másik suliba kötök ki. Nem a tanulmányi eredményem miatt, csak szüleim nem veszik észre azt, hogy nekem ez nem jó és ők mindig rángatnak magukkal mindenhova, amit már kezdek unni. Ezért van a sok váltás... Ráadásul csak úgy vettek fel ide, ha évet ismételek. Szuper...

Nem nagyon kívántam most a reggelit, de nem akartam megbántani őt, hiszen felkelt és fáradozott azzal, hogy készítsen nekem valamit. Nem a főztjével volt a gond, mert remekül főzött, csak most nem kívántam.

- Jó reggelt! Csak egy kicsit kérek. Nem vagyok éhes.

- Foglalj helyet! - mondta nagyanyu. - Mindjárt készen van.

Leültem a gondosan megterített asztalhoz.
Azon gondolkodtam az elmúlt időben, hogy az új lány miért nem volt gólyatáborban. Én ki nem hagytam volna. Ricsi még azt mesélte, hogy mellette ül kémián és elég szótlan. Na meg persze mindent jegyzetel. Nincs bajom a stréber lanyokkal, inkább csak úgy nevezném, hogy szorgalmasak. Talán...
Gondolataimból a reggeli illata ébresztett fel. Legyürtem magamba minden falatot, majd felvettem a deszkás cipőmet és a táskámat feldobtam a hátamra.

- Sziasztok - köszöntem el, majd felkaptam a deszkát és indultam is.

Miután beéretem a suliba.. azaz a Pokolba mindenki körém gyűlt. Nem éppen kívántam ezt jelen pillanatban. Ekkor észrevettem Virágot aki hevesen beszélt egy másik lánynak. És felém mutogat. Csak ők nem jöttek oda. A másik lány lehet akkor Reni. Ricsi említette, hogy Virággal lóg folyamatosan. De miért nem jön ide. Vagy miért nem köszön. A csengő hangja szakította meg a gondolatmenetemet. Miközben mentünk a nyelvi előadóba Ricsi kitalata azt, hogy leckéztessük meg Renit. Én tiltakoztam, bár a végén egy laza megviccelést talátunk ki ami a következőképpen zajlott le:

- Ez ki? - kérdeztem visszafojtott mosollyal.

- Ki? - kérdezett vissza Ricsi.

- Virág mellett - folytattam.

- Zsák - válaszolta. Zsáknak neveztük az egyik francia osztálytársunkat. A gimi francia suli volt így nagy esélye volt a bejutásra, hiszen franciául folyt a félvételi.

- Nem ő, a másik oldalán! - húztuk tovább Reni agyát aki nagyon próbált hallgatozni. Kis sunyi. Persze köszönni nem tudott nekem.

- Ja! Osztálytárs. Regina.

- Renáta - "javította" ki Zsolti Ricsit.

- Mindegy - mondta Ricsi vállrándítva.

Most komolyan! Ricsinek, hogy juthatott ilyen az eszébe??? Szegény lány.. Most már nem ronthatom el a szöveget. A végén még vissza nyalna a fagyi.

- Miért nem volt gólyatáborban? - kérdeztem. Bár alapul tudni akartam miért nem volt.

- Mit tudom én, biztos tanult - nézett rám Ricsi.

- Stréber? - kérdeztem. Erre a kérdésemre Reni megfeszült. Nem hinném, hogy jól esett neki.

- Totál - kiabálta oda nekem Zsolti és Ricsi. Aucs.

Ezután Zsolti valamit megkérdezett Neményitől. Nem szimpatikus a srác. Nem is figyeltem mit beszélnek. Reni hátán bámbultam amikor felém fordult és egyenesen a szembe nézett. Ekkor gyorsan visszakapta a fejét és a kezét kezdte nézegetni mintha nagyon is érdekes lenne. Miért ilyen félős??

Az óra rettentő lassan telt, hiszen elég alap dolgokkal foglalkoztak. Nekem jól megy az angol, mivel kint életem szüleimnél Amerikában, ezért kötelező volt tudnom a nyelvet.
Dupla angol után kémia következett, ezért levonult az osztály a laborba. Mint megtudtam legelől ülök a névsor miatt. Nem a kedvenc helyem. Jobban szeretem a hatsó sorokat. Na mindegy.
Miután elfoglaltam a helyem Gondos berontott a terembe. Úgy nézett az osztyra, mintha most találná ki, kit akár elsőnek felakasztani. Félelmetes.

- Jól van! - kezdte. - Antai-Kelemen Ádám? Megérkezett már? - kérdezte. Ha most akar feleltetni akkor be is vághatja az egyest nekem.
Féltettem a kezem hátha nem lát a szemtől.

- Jó. Ádám, kérd el a többiektől a jegyzeteket - fontoskodott. Na még mit nem. Én aztán be nem pótlom. - Pósa Richárd?

- Én eddig is itt voltam - szólt Ricsi.

-Tudom - mondta Gondos. - Viszont most te felelsz.

Akkor meg van az első jelöltje Gondosnak. Ennél a mondatban Ricsiben megfagyott a szó. Én egy kárörvendő mosollyal hátra néztem és csak annyit láttam, hogy Ricsi falfehér lett. Lassan felkászálódott miközben próbálta magába szorítani az utolsó leheletnyi tudást, amit 5 másodperc alatt készült végrehajtani. Ahogy elnéztem totál üres volt a füzete.
A kémia tanár feltette az első kérdést de nem érkezett válasz. Ezen meg se lepődök. És akkor Ricsi válaszolt és a válasza helyes volt. Hátra sandítottam és azt láttam, hogy Reni egyenesen bambul előre viszont Ricsi lefelé néz. Reni füzetét nézte, amibe a választ írta valószínűleg. Okos lány.

Miután vége lett az órának. Mindhárman Ricsi körül álltunk (Dave, Zsolti és én). Dave arról faggatta Ricsit, hogy hogyan csinálta. Persze én tudtam, hogy Reni szerezte neki valószínű élete első ötösét kémiából. Lehet az utolsót is...

Én értem be utoljára a terembe. Lavágtam magam az egyetlen üres helyre. Ez a "hely" Reni mögött volt. Ekkor idejött hozzám Kinga és levagta elém a jegyzeteit. Ez komoly? Egy hetet voltam távol... Meg a szart pótlom majd be.

- Kösz - néztem rá gúnyosan miközben beleittam a kólámba. - Ez minden?

- Vicces vagy - nézett a plafonra miközben csípőre vágta a kezét. - Mintha nem lenne elég.

A többi óra unalmas volt. Rómeó meg Júliából kell beadandót csinálni. Majd valakiről lemásolom... Matekon egyesével hívott ki minket a tanár valami feladatot megoldani a táblánál. Reni ügyes. Nagyon ügyes. Ahogy elnéztem zavarban volt. De harminc másodperc alatt megcsinálni. Tyű, az anyám. Keni a matekot. Hál istennek én nem jutottam sorra. Még az kéne...

Órák után Ricsivel, Zsoltival és Davevel még összefutottam. Jól telt az idő. Dave időközben lelépett, mert elvileg fontos teendője van. Ha ő mondja. Rendeltünk pizzát is. Ricsinek pedig az az ötlete támadt, hogy tegyük fel Dave számát a netre, hogy ezen a számon lehet rendelni akciósan dupla sajtos pizzát. Nagyon nagy ötlet. Ricsinek hogyan jutnak eszébe?? Kíváncsi vagyok Dave mennyire lesz kiakadva. :D