-Minho mit csinálsz? Magadnál vagy? Hahó? - ezekre a kérdéseidre eszméltem fel, majd csak lassan rád emelem könnyekkel teli tekintetem.
Fogalmam sem volt, hogy kerülsz ide, vagy hogy honnan tudod egyáltalán a lakcímem.
A te szemeid is könnyesek voltak, s bennük tömérdeknyi aggodalmat véltem felfedezni.
Még a levegővétel is nehéz volt, nem még megszólalni. Így csak szorosan magamhoz öleltelek.
Nem számított semmi.
Csak hogy itt voltál velem.
-Shh, nincs semmi baj, itt vagyok. - fejed a vállamba fúródva ejtetted ki a bíztatóbbnál bíztatóbb szavakat.
-Itt maradsz ma estére?
-Szeretnéd? - kérdezted immáron a szemembe nézve könnyeim törölgetve, én pedig hevesen bólogattam.
BINABASA MO ANG
ғrιeɴdleѕѕ /minsung/
Short Story"-Én csak segíteni akarok. -És mi van ha ezen már nem tudsz segíteni? -Én mindig tudok." 👬Rövid részek👬 🖋Elkezdve: 260320 🖋Befejezve: 090420 ©Xsomeone_whoX﹕𔓘
