Minden rossz után van valami jó //5sos fanfiction//

2.rész - Első látásra szerelem

*Luke szemszöge*

- Michael Gordon Clifford! Te faszkalap! Adod vissza a telefonomat gyökér fejű! - kiáltottam a színes hajú bohóc után. Mikey megfordult, kiöltötte rám a nyelvét és szaladt is fel az emeletre. Amíg én Mike-ot kergettem, addig Ashton röhögve videózott minket.

- Örülnék neki, hogy ha nem videóznál, hanem segítenél visszaszerezni a telefonomat. - szóltam a röhögő Ashton-höz.

- Tudtátok, hogy ilyenkor kurva viccesek vagytok? - mondta még mindig röhögve. Tőlem válaszul csak egy párnát kapott, és egyből alább hagyott röhögőgörcse.

Nagyban hülyéskedtünk, mikor nyílt a bejárati ajtó. Kreolszínű barátunk lépett be rajta, mögötte egy magányos lány. Szeme túl sokat nem árult el, mert az arca folyamatosan a földet nézte, hátha talál valami érdekeset rajta. Az az érzésem, hogy nagyon egyedül érezheti magát.

- Srácok és Michael. Ez a lány, aki itt áll mellettem, Alessia Stempford. Egy normális családra és jó barátokra van szüksége, így arra gondoltam ha beleegyeztek, és ha Alessia is benne van, maradhatna. Na? - mutatta be a törékeny lányt Calum. Aki név szerint Alessia. Szép neve van.

- Maradhat, úgy is jól jön egy lány a két hülye mellé. - kuncogott fel Ash. Erre a kijelentésére tőlem meg Mikey-tól is kapott.

- Szeretnénk ha maradnál Ali. Közöttünk nem fogsz szomorkodni meglátod. - szólt közbe Mikey, én meg helyeslően bólogattam.

Eközben Ali felnézett, így megláthattam gyönyörű arcát. Türkizkék szeme összetörten csillogott, arca kipirult a sok sírástól. Szőkésbarna haja természetes hullámokban hullott védtelen vállára. Testét millió zöld, kék és lila foltok borították. Verésnyomok.

- Érezd magad otthon kicsi Ali. - mondta Mikey, majd szoros ölelésbe vonta a megszeppent lányt.

- Őket még be se mutattad Calum. - szólalt meg a lány. Hangja is valami elképesztő. Fura érzésem lett hirtelen. Mintha szerelmes lennék. De ilyen gyorsan hogy lehet valakibe bele szeretni? Lehet most nyálas leszek, de ez a lány, megbabonázott.

- Igaz. Ali. Ők a haverjaim. A színes hajú bohócot Mikey-nak hívják, a fürtöst Ashton-nek, és a szőke szép fiú pedig Luke. - mutatott be minket sorban. Ali bizonytalanul felénk intett, majd újból a földet nézte.

- Mi lenne ha Alit elvinnénk a nappaliba, hogy kicsit nevessen is? - kérdezte Mikey, Ash pedig egyet értően bólogatott mellette. A két srác elvitte a nappaliba, majd két másodperc se telt el, Ali már nevetett. Édes a nevetése. Na jó Luke, most már állj le.

A konyhába állva csodáltam mennyire szép, és a bambulásomból Calum hangja zökkentett ki.

- Tetszik mi? - kérdezte nagy mosollyal az arcán.

- Nem tudom. Valami fura érzésem van. Lehet valaki 1 perc alatt szerelmes? - kérdeztem inkább magamtól minthogy tőle.

-Milyen fura érzésed van? - kérdezte szemöldök ráncolva. Ránéztem majd vissza Alessia-ra.

- Először is. Nagyon megfogott benne valami. Gyönyörű, okos, szeretni való. Azt érzem, hogy meg kell védenem minden rossztól, ami szembe jön vele. - mondtam végig mosolyogva.

Amikor meglátom, a lábaim remegni kezdenek, a szívem gyorsabban ver, és ha már ennyire nyálas vagyok, akkor a hasamban ezer meg ezer kis pillangó hadsereg verdes a szárnyaival. Sose éreztem ilyet egy lánynál, mint nála. Mindig egy éjszakás kalandokba keveredtem, ha ittam a srácokkal. De ez mától változik. Nem fogok egy lányt úgy szeretni, mint Alit.

Szerintem nyíltan kimondhatom. Szerelmes lettem Alessia Stempford-ba.