-Szóval a mai napom sem volt túlzottan érdekfeszítő és említésre méltó. Viszont... Elsétálta megy Barackfa alatt, idejövet... A barack a kedvenc gyümölcsöm.. Emlékszem, mindig angolul mondogattam JeongInnek, az akkori páromnak, mert nem tudtam koreaiul, ő pedig mindig félre értette. De ennek már három éve vége...
Mindegy, nem is ez a lényeg. Nem emiatt vagyok itt. Csak... Nemrég felkeresett egy nagyon régi barátom, akivel már évek óta nem beszéltem... Megszakadt vele a kapcsolatom, mikor Seoulba költöztem. Pedig egy városban élünk. -kuncogtam fel keservesen
Az utolsó pár hétben, mikor még évekkel ezelőtt beszéltünk, már akkor is csak azért keresett, ha kellett neki valami. Én pedig mindig is az a fajta ember, vagy nem is tudom mi voltam, aki a segítségéért néha napján viszonzást várt. Vagy legalább csak egy egyszerű "Köszönöm"-öt.. De... Úgy néz ki, hogy ezzel is nagyra vágytam.
Szóval a minap ismét felhívott. Megörültem neki, hisz részemről nagyon erős kapcsolatot ápoltunk, viszont tettei alapján részéről nem. Vicces, nemde? Na mindegy... Szóval váltottam vele pár szót. Azt kérte, hogy költözzek el... Régen, még az ókorban volt köztünk valami, talán egy-kettő csók, de egyikünknek se jelentett semmit. Azért kérte ezt, mert a jelenlegi barátja meg tudta, hogy volt köztünk valami és meg akar verni. Őszíntén... Sajnálom a lány exeit. Bár lehet, hogy csak én irritálom a srác fejét, ezt sajnos nem tudom. De olyan vicces ez az egész, nem? Egy olyan eset miatt akar megverni egy számomra vad idegen ember, akihez életemben nem volt közöm, ráadásul olyan miatt, amihez egyrészt se köze nincs, másrészt pedig tinédzserek voltunk. Érdekelt minket az emberi test, annak működése s különböző érzékei, hogy melyik testrészünkön való babrálás mit hozhat ki a másikból vagy önmagunkból, de vele két apró csóknál nem jutottam, hisz alakulóban voltam JeongInnel. Aki nekem akkor a világot jelentette, s talán még a mai napig is... Vele fedeztem fel a szexuális élet gyönyörű és mocskos rejtelmeit, vele volt életem első rendes csókja s a mai napig nem tudom kiverni emlékezetemből mámorba borult arcát, amelyet nekem sikerült elő hoznom. Aztán elköltöztek, mert a szülei rájöttek, hogy a fiuk egy másik, akkor már férfivel van együtt. Nagyon vallásosak és homofóbok... Úgyhogy azóta nem hallottam felőle. Bár... Jobb is, hogy nem látott össze zuhanni.
Szóval doki... Mától kicsit sokkal messzebbről fogok magához járni.
A doktor úr pedig jegyzetelés végeztével bűnbáló szemekkel nézett fel rám.
YOU ARE READING
Blooming Soul | Bahng Chan
Short StoryA virágzásom csúcsáról le a mélybe. A mélybe, s annál lejebb.