The Legends Of EXO (EXO ff.)

5.

Suho azonnal el is ment miután Yixing a segítségemre jött. Kai és Tao itt maradtak velem.

-Kai - fordultam feléjük de elképesztően gyengének éreztem magam. A fiú nevét meghallva nézett rám aggódóan és bűnbánóan. Nagy bűntudata volt, pár percig még nézett engem majd felment a szobájába. Tao és Lay maradt itt velem. Yixing sok mindent próbált ki, hogy jobban legyek de semmi sem tűnt hatásosnak.

-Eliza, nem tudom mit tudnék még tenni. Pihenj, jó? Ha holnapra se javul az állapotod, akkor...- mondta de nem fejezte be mondatát.

-Akkor? - néztem rá aggódva, de Lay csak ott hagyott, eme megválaszolatlan kérdéssel.- Tao, te tudod? - reménykedtem, hogy ő legalább megválaszolja , ám fejrázással jelezte, nem tud többet mint én. Csalódottan és félve feküdtem a kanapén. A fiú betakart majd rám nézett.

-Itt leszek melletted egész este. Ha bármi baj van csak szólj. Megpróbálok minden tőlem telhetőt megtenni, hogy jobban érezd magad. - szavaitól egy halvány mosoly rajzolódott számra. Olyan kedves ahogy segíteni próbál.

-Tao. Kérdezhetek valamit? - fordítottam felé fejem.

-Persze - válaszolt miközben betakargatott.

-Közted és Kris között... - hezitáltam még, hogy tényleg megkérdezzem-e, de végül megtettem - van valami köztetek?

-Hát, igazából még senkinek se mondtuk el, de igen. Pár napja együtt vagyunk - mondta ki amin elmosolyodtam, örültem nekik, hogy ők legalább boldogok együtt.

-Ohh, ennek örülök - mondtam ki majd, lassacskán elnyomott az álom.

*Tao szemszöge*

Pár perc múlva Suho és Kai megint veszekedni kezdtek, kijött Kris is hiszen ő is az egyik vezető.

-Kai hagyd már abba ezt! Egyáltalán minek csinálod? - hallottam meg Yifan hangját. Gondoltam inkább felkelek Eliza mellől és szólok nekik, hogy csöndesebben, minthogy Li aki nagy nehezen elaludt felkeljen. Felmentem az emeletre, majd ami ott várt rám arra nem számítottam.

-Kai, te meg mi a franc? Hogy szerezted az újabb sebeket? - kérdeztem aggódva.

-Nem szerzi, csinálja. - mondta ki dühösen Junmyeon amin teljesen lesokkoltam.

-De mégis miért? - próbáltam megérteni tettét de valahogy sehogy se ment. Mindig is elleneztem ezt a fajta viselkedést. Így számomra nagyon nehéz megérteni mire jó ez.

-Tao, nem olyan egyszerű őrzőnek lenni akire minden felelősség rá hárul. Amióta meg van az a csapat figyelnem kellett Eliza minden egyes tettét és védenem kellett a rossztól. Láttam a legjobb és legrosszabb pillanataiban is. Nagyon jól tudom, hogy nem kellett volna beleszeretnem de ez szinte esélytelen, és az, hogy jelen pillanatban az én hülyeségem miatt van ilyen szörnyű állapotba, egyszerűen nagyon nehéz elfogadnom. Emellett még legyek én a csapat második legerősebb embere mint szellemileg mind testileg, azt is nagyon jól tudjátok, ahhoz, hogy én most mindent tudjak az ellenségről mi, mindent kellett átélnem. Nagyon jól tudom mik a szabályok és mi a bűntetés értük ha megszeged őket, nem kell minden egyes embernek elmondania nekem újra és újra. Beleszerettem Elizába és túl messzire mentem tőle. - sose hittem volna, hogy Kai egyszer megnyílik előttünk, főleg, hogy Kris jelenlétében teszi ezt meg.

-De azért ne mondd el neki, hogy te ki is vagy valójában, legalább addig míg nem tudja az összes erejét. - kérlelte Suho.

-Nem fogom, igyekszem jobban odafigyelni már. Esküszöm. - mondta majd bement a szobájába.