𝑀𝒾𝓈𝓉𝒶𝓀𝑒𝓈 - Oikawa x Atusmu [BEFEJEZETT] HUN

Prológus

Oké, most valószínűleg néhányan azt gondoljátok, hogy: Még egy könyv amit sose fejez be?
De most kivételes ez egy BEFEJEZETT könyv. Wow ugye? Én se hittem volna..
Rövid részek veszély..

Spoilert NEM tartalmaz minden a fantáziám szüleménye. A kevesebbnél is kevesebb manga tartalom rejtőzik benne. Akkor kezdjünk is bele!

~Oikawa~

   Sietősen lépkedtem a zsúfolt utcán, már késésben voltam. Sugawara szervezett egy kis találkozót a volt középiskolás feladói körben. Tényleg nem leszünk sokan, össz-vissz hatan és a helyszín választása is egy kisebb kávézóra esett. Próbáltam nem neki menni senkinek se, miközben szemeimmel az említett kávézót kerestem. Nem telt sok időbe, hogy megtaláljam a takaros kis épületet. A kezemet ráhelyeztem a kilincsre, majd lenyomva azt beléptem a helyiségbe. Körbenéztem és az egyik ablak melletti sarokban meg is pillantottam a többieket. Már mind itt voltak és szokásosan én voltam az utolsó. Odasétáltam az asztalhoz, majd lehuppantam Sugawara mellé.

   -Megjöttem! 

   -És? Hajoljunk meg előtted? -kérdezte szarkasztikusan Miya, fel se nézve a telefonjából. Shirabu ezt elég szórakoztatónak találta és felnevetett. 

   -Kora reggel van, de már most az idegeimre mész.. -zsörtölődtem. Egyszer biztos elkapom.. és nagyon nem fog jól járni.

   -Te meg egész évben mész az én idegeimre, szóval kvittek vagyunk.. -pillantott rám a szokásos lusta vigyorral a képén, miközben telefonját a zsebébe süllyesztette.

   -Nem értem miért utáljátok egymást miközben nem is utáljátok egymást.. -sóhajtott fel Kenma -Olyanok vagytok mint egy rossz Taylor Swift zene főszereplői.  -Kozume kommentje ismét tetszett mindenkinek, a két érintettet -azaz engem és Miyát- leszámítva.

   -Ez a feltételezésed teljes mértékben hibás, mondj egy alkalmat amikor nem akartam elvágni a torkát. -daráltam unottan

   -Múlthét pénteken még jól elvoltatok filmezés közben. 

   -Amikor két hete szakított veled a barátnőd.

   -Muszáj volt felhozni, Sugawara, igaz?

   -És nektek ezt muszáj minden egyes alakalommal eljátszanotok? -érdeklődött Akaashi. -Ne, kérlek inkább ne is válaszolj! -emelte fel mutatóujját jelzésként, majd Suga felé fordult. 
   -És neked mára mi a terved? 

   -Hisz mind tudjátok, átmegyünk Kuroohoz a partira. -felelte, majd beleivott a kávéjába. -Oh, Oikawa itt a tiéd is, már kikértem, mert tudtam, hogy késni fogsz -tolta elém az említett dolgot.

   -Kösz.. -motyogtam. Hát ha egyszer volt olyan szemét, hogy engem nem keltett fel, akkor ennyivel igazán tartozik. 

   -Még messze a szünet, de te már most le akarod inni magad? -tette fel a kérdést Shirabu. 

   -Végülis, már december van.. -mondta Kenma egy hosszabb tincset eltűrve arcából. 

   -Pontosan és nemsokára már végzősök leszünk. -szólalt meg Semi

   -Ti lehet, de mi még szenvedünk egy évet. 

   -Miaz, talán nem bírod a tanulást Miya? -kérdeztem egy pimasz vigyorral.

   -A te képedet nem bírom. -jött a kész válasz.

   -Oké, köszönjük ennyi elég volt -szólt közbe Suga. -Egyszer tök jól elvagytok, aztán meg meg akarjátok ölni egymást..