Storytime SebSASStian módra

Helyzetjelentés... vagy mi

Sziasztok! Elég rég írtam már ide, vagy igazából bárhova is bármit, nem is tudom hiányolt-e bárki is, de gondoltam ha már Anthony is, akkor én is írok egy rövidke helyzetjelentést. Nem fogom és nem is szeretném Anthonyt majmolni, sem pedig ismételgetni azt, amit ő már egyszer leírt, mert nem tartom fontosnak. 

Szóval, mint ahogy azt észrevehettétek, névváltozáson esett át a profil, semmi extra, maradjunk annyiban, hogy azért volt, mert nem tetszett az előző. :))) (ja, tökre nem azért, mert nem voltunk hajlandóak továbbá ugyan azon a néven futni, mint régen, amikor még vegyültünk a most már nemkívánatos személyekkel)

Apropó nemkívánatos személyek, hivatalosan is tagja lettem az egyedülálló apáknak, miután az állítólagos -volt/vagy nem volt- férjem úgy döntött -aki amúgy elvileg buzi volt, de most már nem vagyok benne biztos ahogy abban sem, hogy nem baszta meg anno a """""húgát"""""- (akitől amúgy nem volt még szerencsém elválni, de úgy gondolom nem is lesz már rá alkalmam szóval örökre így maradok :))) ) hogy csak úgy random lelép a fenébe, mert végülis tökre ezt érdemeltem az után, hogy nap mint nap elviseltem a felesleges hisztériáit. 

Tehát most már csak én vagyok és Atlas, ugyanis Brooklynt is (a megkérdezésem nélkül) magával vitte. Arra persze szintén nem gondolt (semmi baj, sosem volt szokása) hogy szerencsétlen mit sem sejtő mit fog gondolni, amikor rájön, hogy az egyik, ha nem a legnagyobb példaképe különösebb indok nélkül magára hagyta. Na mindegy, legyen ez is az én gondom, hogy hogyan magyarázom meg szegénynek, őt miért nem vitte magával az apja. Bár ha jobban belegondolok, szerintem jobb, hogy őt nem vitte el magával. 

Azért bevallom az első 1-2 hónap elég nehéz volt, új volt a helyzet, mert hozzászoktam, hogy vele vagyok és nem egyedül, de így visszatekintve talán mindig is egyedül voltam. Tény, hogy már egy ideje nem volt olyan a helyzet köztünk, mint mondjuk nyáron. Azt hiszem erre mondják azt, hogy eltűnik a rózsaszín köd. 

Nem tudom hova akarok kilyukadni ezzel, szóval nem tudom mit mondhatnék még. Most, így hónapokkal később már jobb a helyzet sokkal, de tény, hogy nem volt egyszerű először megbarátkozni az egésszel. Nem tudom, ha valakinek valami kérdése lenne csak nyugodtan, ne kíméljetek.