Mégis mi történik?

131 16 2
                                    


Kuro POV

Már egy hosszú idő telt el azóta hogy Mahiruval felfedtük egymás előtt érzéseinket, pár hete elkezdtünk randizni, nem mondom hogy minden simán megy, de örülök hogy mindenki lassan kezdi megszokni , még nekem is furcsa. Tudom nem kéne zavarnia hogy megbámulnak minket az utcán, de, nem mi vagyunk az egyetlenek, miben különbözünk a többitől?...Mostanában ezeken gondolkozom...Fárasztó...Mint a legtöbb ember...A testvéreim azt mondják mióta együtt vagyunk Mahiruval azóta mindketten megváltoztunk...Biztos igazuk van, én nem vettem észre semmit...Na mindegy is...

Mahiru POV

Annyira örülök hogy hosszú idő után találkozhatok Avannal, Kuro nem nagyon díjazta de megmondtam neki hogy veszek rament ha jön. Reggel van, én szokás szerint korán felkelek, Kurot hagyom pihenni. Megpróbálok óvatosan kimászni mellőle de egyszer csak hideg kezeit érzem a derekamon "Hova mész ilyen korán?..." picit megijedtem de ilyenkor egész aranyos, a lusta nemtörődöm vámpíromból lett egy bújós MÉG MINDIG LUSTA vámpírka "Öhm találkozom egy osztálytársammal : )" Kuro csak pislogott. "Rendben..." és ebben a pillanatban ledobta magát a kanapéra. 15 perc múlva már a háztömbök között kószáltam a park felé ahol Avannal találkozunk. Már 30 perce sétálok, volt annyi eszem hogy ilyen korán és ilyen messzire nem biciklivel indulok el. Egyszer csak egy ordítás szakította meg a nyári reggel csendjét. Ismerős volt......

K-Kuro---


Bocsi srácok de mindig elfelejtem hogy írnom kéne tovább de se ötlet se idő meg memóriám sincsen. Igazán sajnálom. By the way mi történhetett? UwU

Kuro x MahiruTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang