TaeMin konkrétan egy egész napig nem beszélt velem. Atya ég!!! Tudjátok, hogy milyen rettentő érzés volt ez?...Nagyon sokat sírtam. De aztán a következő nap, már megelégeltem azt, ami történt, és berontottam Minho szobájába.
-Hé!!! Rohadék!!! Tudod, hogy mit tettél?-szorítottam a pólóját, miközben ordibáltam vele.
-A csodálatos éjaszakánkra gondolsz?🙄-mondta flegmán.
-Igen!!! Mégis miről beszélhetnék, ha nem arról!!!
-Tudod Lili... Igen, eleinte az volt a terv, hogy ágyba gyere velem. De azon az éjszakán nem történt semmi. Igen, bedrogoztalak, de mire hazaértünk, addigra bealudtál.
-De...de hát akkor... Hogy hogy ÚGY feküdtem melletted az ágyban???-kérdeztem teljesen összezavarodva.
-Khhmm..-kicsit megköszörülte a torkát.-Hát az én voltam.-mondta.
-Szóval te komolyan...Áhh mindegy.-mondtam, mert hogyha igaz ez, hogy nem feküdtem le Minho-val, akkor TaeMin beszélni fog végre velem... És akkor megmondom neki, hogy szeretem!
-Ettől még barátok maradunk?-kérdezett.
-Hát perszeeeee, hogy NEM! Na de megyek TaeMinhoz! Cshááá!-üvöltöttem vissza felé, miközben szaladtam ki Minho szobájából TaeMin szobája felé.
*TaeMin szemszöge*
Épp a szobámba indultam zongorázni, és amikor jöttem fel a lépcsőn, láttam, hogy Minho szoba ajtaja becsapódik. Oda mentem az ajtaja elé, és hallottam ahogy Minho-val veszekedett. Őszintén nagyon de nagyon örültem neki, hogy hát...Minho nem fektette meg Lilit, de attól még haragszom Minhora...SŐT azt hiszem, még egy ideig, vagy talán örökre megutáltam. Mert én szeretem Lilit. És én nem csak az ágyba akarom vinni, hanem vidámparkba is...Na jó ez a fejemben egyáltalán nem hangzott ilyen gázul. Igazából én nem is lilire voltam mérges.. Csak undorodtam tőle egy kicsit...mert azt hittem ugye, hogy Lili és Minho...(Na joooo ezt tuti nem fogom értelmesen leírni, mert tudjátok, hogy milyen beteg fantáziám van😏😏😏😂) mikor hallottam, hogy valaki megindult az ajtó felé, gyorsan oda futottam a saját szobámhoz, és bementem.
*Lili szemszöge*
Kijöttem Minho szobájából, és pont láttam, ahogy TaeMin bemegy a saját szobájába..na..az igen! Így gondoltam, hogy hát...hallgatózok egy kicsit, mert mért ne... Talán túl kíváncsiskodó vagyok. Na de! Oda mentem az ajtóhoz, és ilyen hangok jöttek ki!: Ez aaaazzzz!!! Oohh..Lili! Minho egy rohadék! De Lili egy angyal!....Csak az enyééém HAHAHAAAAA!
Hát azt hiszem, hogy hallotta a beszélgetésünket Minho-val. Először azt hittem, hogy TaeMin becsavarodott, de aztán a saját kis szobámba jót röhögtem rajta, és Emmával is megvitattam ezt a témát. És ő szerinte:
Hallod! TaeMinnal is vigyázzá! Nem tűnik úgy, mintha normális lenne!
Na kösz Emma!(*röhögés*) Ne ijesztegessé, mert a végén, megint nem fog hozzám szóni! A szép Magyar szókincs.Gondoltam, hogy inkább.. Esetleg holnap mondom meg neki, hogy mit érzek iránta. Had élvezze ki azt, hogy nem mentem szobára Minho-val. Na jó van ám... Ez még gondolatban is nagyon szarul hangzik. Aztán amikor már a nap is nyugovóra tért, (nem leszek költőies...szóval ezt skubizzátok!): Szó! Amikor már nem lehetett látni azt a nagy világítő égő bigyót, és olyan sötét lett, hogy a fekete macskámat se láttam, elmentem szundikálni, azt cső! Ennyi vót ez a nap.
Visszatérteeeeeeeeemm!!! Tudom, azt mondtam még, hogy még tegnap este kirakom ezt a részt, de túl sok dolgom volt... Ma is már megírtam, két TZ-t...Na deeeeee!!! Következő részbe, kapni fogtok tőlem, egy hozzám hasonló furcsa nevet😄😄😄 ugye örültök??? Mert én nem...🙄🙄 De igeeeen! Hogyne örülnék, ti....a nevetek még mondom, hogy kitalálom XD! Sziasztok!!! És komolyan köszönök mindeeeent!!❤️❤️❤️❤️😄😄
YOU ARE READING
Lélekszem {Taemin ff.}
Fanfiction,,Az anya szeme csillog, tisztább sosem volt. Gyermekei tisztelik, férje szereti. Jobban, mint akárki bárkit. E fénylő tekintet a lélekből árad, így hívják nevén... lélek szemét."