,,Az anya szeme csillog, tisztább sosem volt. Gyermekei tisztelik, férje szereti. Jobban, mint akárki bárkit. E fénylő tekintet a lélekből árad, így hívják nevén... lélek szemét."
Ma nagyon gyorsan felkeltem, izgultam, bár mégis tudtam, hogy nagyjából mire számíthatok... Őszintén szólva, mivel már régebb óta ismerjük egymást, ezért a ruhát nem vittem túlzásokba.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Hát igen. Tényleg nem vittem túlzásba, de... Annyira vártam már, hogy elinduljunk. Lementem, mert gondoltam biztos vár már, de... Nem találtam. Mivel hát.. Csak Minho volt ott, ezért gondoltam megkérdezem őt.
-Jó reggelt!-mondtam, bár egy kicsit beleásítottam.
-Ó! Jó reggelt Lili! Már nincs harag úgy látom. Csak mivel úgy köszöntél, mintha rég egy házban élnénk.-mondta kicsit zavarba jőve.
-Na azért ne bízd el magad!... Mellesleg az a része viszont sajnos igaz, hogy bár elég régóta egy házban élünk... Na de nem láttad TaeMint?-kérdeztem.
-Megint randira mentek?-húzódott fel egy mosoly az arcára.
-Hát a azt illeti...AHJ téged miért érdekel? Amúgy is se-
-Odafent készülődik TaeMin. Ahogy hallottam nagyon izgul... Talán jobban mint egy koncert előtt.-nézett rám.
-o... Értem. Köszi.-egy kicsit elszégyelltem magam... Mert azért tud jófej is lenni.
-Szívesen!-mondta, de nagyon komolyan.
Majd ebben a pillanatban TaeMin jött. Rettentő jól nézett ki. Nekem csak ennyi jött ki a számon.
-O!-lepődtem meg.
-HŰŰHHAAAA!!-csodálkozott Minho.
TaeMin meg csak rám mosolygott, és Minhora pedig ilyen gyilkos szemekkel nézett
-Nagyon aranyos vagy Lili!-mondta.
-köszi!-susmorogtam magamban, bár őszintén el is pirultam egy kicsit.-akkor.. Mehetünk?-kérdeztem.
-Persze! Induljunk!-mondta.
Nagyon sokat beszélgettünk és nevettünk együtt. Elmentünk fagyizni, én epres fagyit ettem, ő BANÁNOSAT mert mért ne.
-Ugye nem felejtetted el, hogy most hétvégén lesz a páros fellépés?-kérdezett kérdően. Azta!
-Nem felejtettem el! SŐT már nagyon is jól tudom a Move táncát is.
-O!...mutaaaa!-"üvöltött" aranyosan.
-Na de itt az utcán?..-kérdeztem vissza meglepődve.
-Igeeen!-mondta továbbra is ugyanúgy.
-De nem fogok az utcán táncolni!-mondtam határozottan.
-Akkor viszont ha akarod.... Otthon is táncolhatunk.😏-jelentette ki, egy sunyi mosoly mellett.
-Na de Taemiiin!-mondtam kissé hangosan.-Na! Azért még csak kishíján 5 hónapja ismerjük egymást...
-Hát igen.-helyeselt TaeMin.
-Nah jóvan hagyjá' a hülyeséggel kérlek.
-Oké, oké....Nyugika van.-röhögött, mire én is röhögni kezdtem.
-De bolond vagy te.-jelentettem ki.
-Hát igen, van aki miatt megbolondul az ember.-megint rám nézett.
-Jajj naaa!... Menjünk inkább, mert hülyének néznek az emberek.-mosolyodtam el.
-Rendben.-helyeselt újra TaeMin.
Nagyon sokat sétáltunk, aztán bementünk egy étterembe is. Én le ettem magam... Hát igen. Mert annyira boldog voltam, és izgultam is, meg tökéletesre akartam csinálni mindent, hogy... Elrontottam. Bár ezt TaeMin nem hagyta szó nélkül.
-O?! Lili te leetted magad.-jelentette ki.
-Khhm.. Tudom-mondtam, és vágtam közbe furcsa fejet.
-Várj!-mondta.
Majd ezzel pénzt rakott ki az asztalra, és kihúzott engem az étteremből. Futottunk, egészen egy ruhaboltig. Vett nekem egy csodálatos blúzt. Nagyon szép volt. De tényleg. Nem sokkal utána hazamentünk, és a saját szobánkba mentünk. Kaptam egy puszit a homlokomra. Annyira édes volt. Most hétvégén kezdődnek a páros fellépések. Nagyon izgatott vagyok. ,,Egy újabb álom."
Sziasztok! Tudom, sokat kellett várni erre a részre. Ezért ezer bocsánat! 😅 Sok dolgom volt... Egyébként szerintetek mi a jelentősége a történet végén lévő idézetnek? Ha van valami tippetek nyugodtan írjatok le kommentben. Szép további napokat! 😄😄
