Lina szemszögRohanok a megbeszélt cím felé. Egy elhagyatott raktár épület. Nem valami bizalom gerjesztő.
Akár ha már itt tanyázik a csávó,ki is takaríthatott volna.Nyilván szarkazmus. Bocsi.
Biztos bátor és nyilván fontos neki valaki,hogy eddig jutott. Az ajtó hiányzott keretéből, így nem tudtam hogy jelezni érkezésemet.
A bakancsom kopogását tisztán lehetett hallani az egész épületben. Legalább két percig sétáltam, mikor megláttam a szobát. Üres volt,csupán egy asztal és egy állólámpa árválkodott benne. Az asztalnak támaszkodva állt egy férfi. Magasnak és izmosnak látszott. Arcát,az árnyékok miatt nem láthattam, de testtartása idegességről és feszültségről árulkodott. Közelebb merészkedtem hozzá. Nem féltem,ha csapda lett volna már támadott volna. Azért óvatosan és lassan körülnéztem. Alaposan megvizsgáltam tényleg csak ketten vagyunk-e itt. Kezemet óvatosan az övemre rögzített fegyverre csúsztattam,de nem vettem elő. Még nem. Megálltam és vártam. Bármire. Jelre,vagy esetleg gyanús zajra.
- Bizalmatlannak tűnsz - a hangra felkaptam a fejem.
A férfi arca sebhelyes volt, néhány horzsolás még vérzett is. Haja a feje tetején kicsit hosszabb volt az átlagnál. Arcát pedig egy elég feltűnő,több napos borosta fedte.
- Szakmai ártalom - rántottam meg a vállam hanyagul.
Már csak pár méter volt köztünk.
Ahogy sétáltam,folyamatosan egymást méregettük. Nem féltünk. Lerítt rólunk,hogy óvatosak vagyunk. Nem akartunk balhézni.- Térjünk a tárgyra - vágtam volna bele egyből, de nem szólalt meg. Kételkedni kezdetem.
Ígyhát cselekedtem. Három lépest hátráltam, és a pisztolyom a célpontra szegeztem. Lassan,de biztosan két kezét felemelve jelezte,hogy ártatlan. Szemeit az enyémekbe fúrta.
Gyakorlott,raktároztam el magamban.
Odafigyelve leengedtem a fegyvert.
- Először a bemutatkozás - felém nyújtott jobbjára biccentett.
Nem szeretem a formalitást.
Morogva,nagy nehezen vettem rá magam. Azért fő az udvariasság,nem? A szorítása erős volt,pont amire számítottam, semmi extra. Nem erőfitoktatásból,de rezzenéstelen arccal álltam a kézfogást.
- Lina - várakozva nézett rám. Azt hitte,csak úgy bárkinek elárulom a másik nevem is. Kis naív.
Mikor leesett neki a szitu,megcsóválta a fejét,mintha azt üzenné, nem ért egyet a viselkedésemmel.
- Steve Rogers - hirtelen nagyon sok információ ugrott be róla,de ezt úgyis mindenki tudja,szóval nem részletezek semmit.
Hmm,a plakátokon jobban nézett ki.
Mindegy fő az összpontosítás Lina. Ne szemezz vele,akkor se ha gyönyörű a szeme.- Tárgyalunk? - kicsit talán utasításnak is hangozhatott,de kit álltatok. Ilyen vagyok.
Nem akarom húzni,és amúgy is én munkám,én szabályaim. Szó nélkül elővett egy aktát, a kezembe nyomta,és figyelemmel kísérte a reakciómat.
James Buchanan „Bucky" Barnes. Született 1917.március 10.-én. Szolgált a seregben néhány évig,utána HYDRA fogoly lett. Éveken keresztül fogva tartották,és a Tél katonáját belőle formálták.
YOU ARE READING
Killer queen - Bucky Barnes [Completed]
Fanfiction-------------------- - Elrabolták - mondta - Segítened kell! - Mit kapok érte? - kérdeztem. - Bármit. Deal? - nyújtotta kezét. - Deal. - bólintottam. -------------------- - James - sóhajtottam. - Shhh - tette ujját a szám elé. - Barátoknak csak Buc...