Killer queen - Bucky Barnes [Completed]

hands

Lina szemszög

Míg a liftben utaztunk, végig beszélgettünk tök átlagos témákról. James nem feszegette, hogy mit kerestem a tetőn, amit becsülök benne.

Nevetve léptünk ki a liftajtón, és egy nappaliba érkeztünk, ahol néhányan tartózkodtak. Nem zavartatva magam, tovább társalogtam Barnessal. Befordult a konyhába, és üdítővel kínált, amit hálásan elfogadtam.
Kiléptünk a nappaliba, és köszöntem mindenkinek.

— Hali, ismét — néztem rá mindenkire. Mindenki visszaköszönt, illetve Sam még be is mutatkozott, mivel most találkoztunk először "hivatalosan". Váltottunk néhány szót, majd Nat maga mellé invitált a kanapéra, beszélgetés céljából.

— Mesélj!— mosolygott. Értetlenül néztem rá.

— Miről? —kérdeztem.

— Magadról. Bármiről, amiről csak szeretnél, ha nem tűnök tolakodónak, csak jó lenne végre több nőt is megismerni. Tudod Wandaval tartjuk a frontot itt.— magyarázta kedvesen.

— Hát jó. Igazából Lina vagyok, és körülbelül ennyi — mondtam.

— Ne csináld! Mindenki kíváncsi arra, hogy ki is vagy valójában.— jelent meg Steve a szobában. A többiek egyszerre helyeseltek.

— Kérdezzetek — dőltem hátra a kanapén. Néhány pillanatig gondolkodtak, majd Bruce szólalt meg elsőnek.

— Most tudjuk, hogy mivel foglalkozol, de nem hiszem, hogy egész eddigi életedben ezt csináltad... Szóval, mit dolgoztál ez előtt?— érdeklődő pillantásokat kaptam mindenkitől, így összeszedtem a gondolataimat, és elkezdtem.

— Egy csoda szép december 23.-i napon kicsi Lina elhatározta, hogy katona szeretne lenni, és ezt a szüleivel karácsony napján osztotta meg. Pár hónap múlva már el is kezdett edzeni, jelenkezett különböző egységekhez.— kezdtem bele.— Minden vágyam az volt, hogy bizonyítsam az embereknek, hogy kiállok az igazságért és a hazámért. Az alkalmassági vizsgán az egyik kiképző felfigyelt rám, és áthelyezett egy másik egységhez. A vizsgát és a kiképzést is sikeresen teljesítettem, így bekerültem egy elit alakulatba, ahol kilenc évet szolgáltam. Néhány éve leszereltem, megpihentem, és azután jött ez. Röviden ennyi. — mondtam.

Ez nem hazugság volt. Tényleg, így történt, de néhány részletet el kell hallgatnom, mivel esküt tettem. Nem sűrűn beszélek a magánéletről, mert így érzem, nincs biztonságban akárkinél, de itt mindenkinek vannak titkai, és mindenki bizalommal fordul a másikhoz.

— Tehát a jól értelmezem, te egy elit katona voltál?— nézett rám nagy szemekkel Tony. Bólintottam. —Szabad tudni, hogy melyik egységben?— kíváncsiskodott.

— Tippelj.— mosolyogtam rá.

— Biztos Air Force.— mondta Clint könnyedén.— Gondoljatok bele. Erős fizikum, jó állókepesség, feltételezem, hogy még a célzóképessége is fullos. Ha nem is az Air Force, tuti valamelyik titkos, nagy, amerikai egység — magyarázta magabiztosan. Lehajtott fejjel mosolyogtam rajtuk. Kezdtek egyre jobban érvelni, hogy miért ez, meg hogy miért az. Nat, Wanda és én nevetve hallgattuk a kibontakozó párbeszédet.

— GIGN — szakítottam félbe őket. Tanácstalanul néztek felém, így kifejtettem. — Groupe d'Intervention de la Gendarmerie Nationale. Franciaországban nőttem fel, nem vagyok amerikai teljesen. — villantottam meg egy kisebb mosolyt.

— Az lehetetlen.— jelentette ki Stark értetlenkedve.— A jelentkezők csak öt százaléka képes oda bejutni, és főleg férfiak. Több hónapos, brutális kiképzés tartanak.— mondta lelkesen.