✓ || decalcomania〃NAMKOOK. (I.)

ni.

Már a hotel bejáratánál szálltunk ki, amikor feltűnt Namjoon, amint a járdán felénk sétált.

- Srácok, kicsit figyeljetek rám - mondta és mindannyian felé fordultunk - Szeretném, ha Jungkook átköltözte hozzám és az én szobatársam is maradna a turné végéig.

- Rajtad akarom tartani a szemem, - intézte felém szavait - de ez nyilván nem azt jelenti, hogy rátok kevésbé fogok figyelni - intett a többiekre a mutatóujjával.

- Ma nagyon jól teljesítettetek, nem szeretném, ha bármelyikőtök is az ellenkezőjét hinné. 80 ezer ember előtt szerepeltetek, legyetek büszkék - mosolyodott el és egyszerre mintha a világ is felragyogott volna.

All the numbers too big

- Gyertek ide! - tárta szét a karját egy csoportos ölelésre invitálva minket - Nagyon szeretlek titeket, szeretném, ha ezt tudnátok - vált el tőlünk végül és megcsípte az arcomat.

- Pakolj át hozzám, Jungkookie.

Can't get out of your game

Már a Namjoon hyunggal való közös szobánkban ültem a telefonom nyomogatva, amikor kilépett a fürdőből. A hold sugarai éppen az ágyára világítottak, földöntúli hatást adva az összképnek, amikor ráfeküdt.

Mint egy festmény, gondoltam. Hiszen pizsamában fetreng a hotel ágytakaróján, hogy lehet valaki így is ennyire festői?

Oh I want to paint it like you
Please

Ezekkel a gondolatokkal slisszoltam be a zuhany alá, hogy aztán egy félálomban lévő leader fogadjon, amikor kiléptem a fehérre mázolt ajtón.

- Jungkookie, hogy érzed magad? - fordult felém, míg a szekrényben kutattam a halovány lámpafénynél.

- Sokkal jobban.

- Ennek örülök - mosolyodott el halványan.

- Namjoon hyung, szeretném megköszönni azt, amit ma értünk tettél - motyogtam.

- Szóval végighallgattad.

- Nem csak én, mindenki és bármennyire is nem úgy tűnik, nagyon hálásak vagyunk érted. Remélem tudod, hogy nélküled nem itt tartanánk.

Percekig csend honolt a szobában, már azt hittem nem is fog válaszolni.

- Kavics vagyok a gyémántok között, de ezt ne most beszéljük meg Jungkook. Szeretném, ha kipihennéd magad. - felelte.

- Aludj jól.

- Te is.

Már hallottam egyenletes szuszogását, amikor a lehető leghalkabban ismét megszólaltam.

- Miért nem veszed észre, hogy lehetetlen téged nem szeretni?