♡《BARS AND MELODY CONCERT》♡

20.

Ma jelenleg arra ébredtem hogy anya azt üvölti hogy keljek már fel, mert már elmúlt dél. Én így nézem a telómon az órát félkomásan 13:00, úgy látszik nagyon elaludtam plusz meg jót is. Na mind1 lemegyek nagyba konyhába és úgy gondoltam, hogy ha anya nem csinált nekem kaját ,akkor inkább csinálok magamnak. Összedobtam egy pirítós kenyeret. (hahaha)
Kentem rá vajat meg jammet azt jól van az. Megkajáltam, megyek fel a fürdőszobába és látom hogy a tükrön van egy cetli.
Szia kicsim!
Ne felejtsd el ma megyünk Samékhez.
Szóval csípd ki magadat!
- Piros fodros ruha
-  Smink
- Besütött haj
- piros magassarkú
Oh, és 18:00kor indulás! Ne felejtsd el!
Puszi anya!
Na szuper! Ez hiányzott. Megint mehetünk ahhoz az idiota nyomulós jó madárhoz.
Pfu eskü ha megint rám száll eskü tökön rugom. Mondjuk....legalább jót röhögök hahahah.
Elkészültem, puccparádéba és mentünk a Samékhez. Bemegyünk a szokásos fehér házba és láttam hogy ott vár Sam.
- Szia szépség! köszönt
- Csá! köszöntem flegmán.
- Nagyon örülök hogy újra taliztunk! mondta vidáman.
- Oh, hát hogy ne! mondtam szarkazmussal,
-Gyere menjünk a játék terembe. Mondta
- Oh, hogyne hogy megint az idióta barátaiddal játszhassunk felelsz és merszet? kérdeztem nyűgösen.
Erre megfogta a kezemet és tulajdonképpen berángatott. Mikor beértem a terembe egy különös személyt láttam meg. Ott volt Leo! Nem tudtam hogy hogy került ide, de számon kértem.
Teljesen lefagytam mikor megláttam.
-Hello! köszöntek
- Szia Lu! köszönt Leo.
- Heeeeeelloo....... köszöntem
- szia Lu! Hahah
- Most komoly ez a beceneve? Így hívod Leondre? kérdezte Sam.
- Igen, Mert? Bajod? kérdezte Leo fennhangon.
- Semmi, semmi haver. Mondta Sam
- Akkor oké Bro. mondta Leo
- Bro? Haver? Most komolyan Leo?! kérdeztem idegesen.
- Igen, Miért? Neked mi hajod Luci? kérdezte Leo
Egyszer csak megláttam,hogy az adztalon egy csomó ital van. Úgy látszott mintha, egy kicsit sokat ivott Leo, meg mindenki. Abban a nyomban kimentem a teremből.
- Leo te ittál?! kérdeztem
- Ja baby! mondta berúgva
- Ne szólíts így! mondtam mérgesen.
- Nagyot csalódtam benned Leo! mondtam szomorúan.
- Oké. mondta lazán.
És ekkor mentem ki. Szóltam anyának hogy haza megyek. Szerencsére nem kérdezte meg hogy miért. Sírva futottam ki. Haza mentem és kisírtam magam. Egyszer csak meghallottam hogy hívnak. Felvettem Liny hívott.
- Halihoo!
- Szia! mondtam sírva
- Mi a baj Lucy? Kérdezte.
- Á, semmi, semmi. mondtam szerényen és próbáltam nem sírni.
- De! Hallatszódik a hangodon! Mi történt? kérdezte aggódóan.
- Nem megyünk el sétálni, mert akkor útközben elmondom. mondtam
- Okés! Indulok!
Elmentünk sétálni és elmeséltem mindent. Sajnos még mindig nem tudtam abba hagyni a sírást.
- Figyu Lucy! Ne aggódj, Leo helyett lesz másik. Amúgy eléggé nehéz egy sztárral együtt lenni. Bár, mondjuk ez a rajongók miatt szokott lenni, de ebből a szempontból, eléggé nehéz. Most nem azt akarom mondani hogy hagyd el. De elmondom neked hogy mi szakítottunk Charlieval, mivel nagyon megváltozott. Olyan furcsa lett, nyűgös és dühös is volt. Olyanokon akadt ki hogy azt el se tudod hinni. mondta
- Omg! Nem mondod! Hát akkor szerintem ezt hagyjuk! Leoval már nem tudok semmit kezdeni. mondtam lehangoltan
Sétálunk a part felé és megláttuk hogy egy csaj meg egy srác csókolózik. Néztük őket sunyiba, és egyszer csak észre vettem hogy az Leo. Elsírtam magam, majd elmentem a borkor mellett és mikor felénk jöttek, akkor Leo teljesen lefagyott. Mikor látta hogy ott vagyok, meg se tudott szólalni. Annyi volt hogy a barátnőcskéjével elsétáltak mellettünk mintha ott se lettünk volna.
- Szégyen amit csinálsz Leondre Devries! mondtam hangosan.
- Fel se mered vállalni a barátnődet! Szégyen! mondta Liny utánam
- Kopjatok le! szólt vissza Leo
- Hagyatok már minket! mondta a kis csitrije.
- Csak szólok előre csajszi , hogy akivel smároltál az egy nagy nőcsábász aki mindig titokban összejön más lányokkal! utána kiabáltam.
Ezután haza fele mentünk nevetve. Majd észrevettük, hogy a csaja elkezdett vele beszélgetni. Akkora cirkusz lett, hogy ott nevettünk Linyvel. Majd haza fele erről beszélgettünk de szétnevettük magunkat.
- Szép volt Lucy! Jól megkapta az a szemét! mondta
- Köszi, plusz köszi hogy kiálltál mellettem! köszöntem meg.
- Hát a Bffek mindig kiállnak egymásért. mondta
Haza értünk, elköszöntünk egymástól adtunk egy ölelést egymásnak egy BFFeset és mindenki ment haza. És azóta egy szót sem hallottam Leoról. Örökre elfelejtettem.