GIMI

3. rész

Anyáék szobájába siettem és elkezdtem kutakodni az ő ruhái között egy megfelelő darab reményében. Szerencsére egy a méretünk, így nem volt nehéz egy egyszerű felsőt keríteni magamnak. Többnyire a ruhatáram három színből áll, mivel nem vagyok egy túlságosan színes egyéniség. Fekete, fehér és szürke darabokból, mivel szeretem az egyszerű dolgokat.

A választásom egy egyszerű fekete felsőre és egy fehér színű nadrágra esett.

Visszamentem a szobámba, a rajtam lévő ruhadarabokat gyorsan lekapkodtam magamról és felvettem a tiszta darabokat. A hajamat nagyjából átfésültem, viszont az arcomra nem tettem semmilyen kozmetikai terméket.

Hangokat hallottam lentről, így gyorsan a foltos felsőt és a macinacimat az ágy alá rejtettem. A papucsomat hátrahagyva a szobámban a lépcső felé settenkedtem és fülelni kezdtem.

-Sziasztok, hogy vagytok? Hogy haladtok a költözködéssel? – csak a szokásos szöveg.... - Mindjárt lehívom a gyerekeket. Nem tudom, hogy miért nem hallotta egyikőjük se a csengőt. Lehet elromlott. Addig foglaljatok helyet a nappaliban, pár perc és visszatérek velük együtt.

Anya lépteit kezdtem el hallani, így mint aki nem tud és nem is hallott semmit, gyorsan visszasiettem a szobámba, levágódtam az ágyra és gyorsan a kezembe kaptam a telefonomat. Megnyitottam az Instagram alkalmazást és elkezdtem nézegetni az insta történeteket. Alig telt el pár perc, mire nyílt az ajtóm és anya belépett a szobámba.

-Mire vársz? Menny le a vendégekhez és üdvözöld őket, míg összekaparom a bátyádat. Apádat már leküldtem a nappaliba, addigis szórakoztassa a vendégeket.

-Muszáj? Nem maradhatok fent? Kissé fáj a fejem, lehet lázas leszek. - kezdtem el játszani az előre kitalált szerepet. De anya átlátott rajtam.

-Ha ennyire félsz egyedül lemenni, akkor menny és szólj a bátyádnak és majd együtt lemegyünk, csak előtte még magamra kapok egy tiszta ruhát.

Nem is kellett nekem ennél többet mondani, felugrottam az ágyból és átmentem Dávid szobájába.

-Tesó, siess. Megjöttek a vendégek. Ne akard, hogy egyedül kelljen lemennem hozzájuk. Tudod hogy nem szeretek új emberekkel ismerkedni. - Ezért is csak egy barátom van. Ciki vagy nem ciki, de az egyetlen barátom a saját testvérem. Nem vagyok egy társasági lény, jobban szerettem mindig meghúzni magam a háttérben.

Nem kellett ennél többet mondanom, gyorsan összekapta magát és mint a mesékben, a vezér szerepét betöltve elindult előre, míg én mögötte lopakodtam.

Az utolsó lépcsőfokra lépve elfogott egy kisebb pánik, mire Dávid visszafordult felém és egy nyugtató mosolyt küldött felém. Leléptem az utolsó lépcsőfokról és a nappali felé indultunk.

Szemügyre vettem a helyiségben tartózkodó embereket és egy gyors véleményt alkottam meg róluk magamban. Áh, dehogy vagyok egy kicsit előítéletes. A szülők eléggé szimpatikusak voltak, a lány is, aki a jobbjukon foglalt helyet, de a fiú arcát már nem láttam. A tekintetem megakadt rajta, alig telt el pár másodperc és a korábbi ajtós incidens áldozatának arca rajzolódott ki előttem.

Kezdődhet a kínos est.