Part Three

1.2K 45 6
                                    

-Érik a szőlő, hajlik a vessző.-énekelgettem, miközben próbáltam felfogni, hogy hogy is kéne megcsinálnom a csirkét.

-Törpi, te milyen nyelven is beszélsz?-fel se tűnt, hogy Lando bejött a konyhába.

-Magyarul.-nézek fel rá.-Amúgy segíts már, mert sose lesz kaja. Fogalmam sincs mit kell ezzel csinálni.-mutattam rá a húsra.

-Gondolom megkell sütni.

-Arra én is rájöttem.-nézek rá hülye fejjel.

Végül sikerült megcsinalni a kaját, de nem Lando segítségével, hanem felhívtam anyát. Ami pont jól jött az öcséimnek, mert így már nem velük veszekedett. Ja igen, van két öcsém, akik ikrek és 16 évesek, ők is az autósportot űzik, ja és mindig valami hülyeséget csinálnak, amivel kikészítik anyut. Nagyon sokat beszéltem anyáékkal, még azután is, hogy elkészült a kaja, és már nagyon hiányoznak. Utoljára az ausztráliai nagydíj után találkoztam velük, de akkor azért, mert haza mentem. Viszont nem szeretném, hogy sokat utazzanak, ezért nem is mondtam nekik a kínai nagydíjat, hanem majd elhívom őket a hollandra. Egy hónapot már csak kibírok, nagy nehezen.

-Helobelo.-mentem be Lando-hoz a nappaliba.

-Séf Törpi, elkészült a kaja?-nézett fel a telefonjából.

-Igen, már egy ideje. Ja amúgy, egybe maradt a konyha és nem égett le semmi.-gondoltam ez fontos lehet, amin amúgy ő csak röhögött.-Nem vicces.-néztem rá összehúzott szemekkel, de ő csak tovább röhögött.-Jó akkor kaja után egy pici pihenünk és utána megyünk futni.-na itt már abba hagyta, mivel utál futni, amit amúgy én is, de jó vele szivatni.

-Neem, ilyet nem csinálunk.-jelentette ki, kicsit hisztisen.

-Dehogynem, jó lesz.-húztam tovább az agyát.

-Hülyéskedsz, látom rajtad, hogy te sem akarod.-na jó, inkább mostmár nem szívatom tovább.

-Nem, tényleg nem gondoltam komolyan, de vicces, ahogy reagálsz a futásra.-na most én röhögtem őt ki.

-Oh igen?-néz komolyan.

-Igen.- röhögtem még mindig. Viszont Lando eldobta a telefonját, felállt a kanapéról és elkezdett közeledni. Amint észbe kaptam, hogy mindjárt ide ér, elkezdtem rohanni, ő pedig utánam. Egészen a kertig sikerült menekülnöm, de ott elkapott hátulról és ismerve a gyenge pontom, elkezdett csikizni, én pedig, mint egy partra vetett hal, vergődtem a kezei között, miközben a könnyeim folytak végig az arcomon.

-Jo-ó, el-é-ég.-nagy nehezen, de sikerült kimondanom azt a két szót, amire megállt és szembe fordított magával.

-Szeretnék hallani valamit.-nézett rám mosolyogva, a köszönöm szót várva.

-Köcsög vagy.-néztem rá kedvesen.

-Azt szeretnéd, hogy megint megcsikizzelek?-kérdezte látszólag komoly fejjel, de a szeme körül lévő nevetőráncok másról árulkodtak.

-Neeem.-kiáltottam fel.-Sajnálom, hogy húztam az agyad a futással.-néztem rá bűnbánóan, és még az alsó ajkaimat is lebiggyesztettem, hogy hatásosabb legyen.

-Elvan nézve.-nyomott egy puszit a homlokomra.-Mostmár menjünk be, kiváncsi vagyok, hogy mit sikerült alkotnod a konyhába.

-Jó, de te kóstolod meg először, és ha jó, akkor majd én is.-néztem fel rá, miközben elindultunk vissza a házba.

-Szóval én vagyok a kísérleti nyúl?-nézett le rám, aminek az lett a vége, hogy neki ment az ajtónak.-Aucs.-simogatta a fejét.

-Először is igen. Másodszor pedig, szerencsétlen.-röhögtem ki ismét, a mai nap folyamán ez nem is tudom már hanyadik.

-Én nem is vagyok szerencsétlen, ez amúgy is a te hibád.-kulcsolta össze a kezeit a mellkasa előtt, miközben leült az asztalhoz.-Kérek rá egy puszit.-mutatott a fejére.

-Csak, hogy lásd milyen kedves vagyok.-nyomtam egy puszit a fejére.

•••••

Jelenleg a Kínai nagydíj díjátadója zajlik, és én most is csak a negyedik lettem. Már amúgy lassan kezdem megszokni, hogy a negyedik az az én kibérelt helyem, és nem kerülök se előrébb, se hátrébb. Apukám régen, a karrierem kezdetén, mikor az első kisebb kategóriás szezonomra készültem, azt mondta, hogy bármi is történik sose adjam fel. Ezzel nem arra akarok kilyukadni, hogy a negyedik versenyhétvégém után én feladtam volna, hanem, hogy sose fogom feladni, és mindig küzdeni fogok azért, hogy egyszer én legyek a legjobb. Hisz az autósport is olyan, mint egy hullámvasút, mivel a pilóták vagy az autójuk egyszer nagyon jók, egyszer kevésbé. Mindenkinek van valami az életében, ami meghatározó és hatással lehet a teljesítményére, akár negatív, akár pozitív irányba. De a lényeg, hogy mindig legyél észnél, ne csinálj hülyeséget, és tudd magad összekaparni a padlóról, mert ha szétesel, az lehet, hogy az ülésedbe kerül, és ha egyszer innen kikerülsz, nagyon nehéz lesz visszajutnod. Ja és, mindig bízz magadba, és ne félj a haláltól, mert ha attól félsz, akkor inkább el se kezd.

Helobelo guys!
Itt is lenne az új rész, remélem tetszik.
Jövő héten jön majd a kövi rész, addig is vigyázzatok magatokra, legyetek rosszak.🥰
És az érettségizőknek sok sikert!❤️
Ui.: Csak velem történt már meg az, hogy elfelejtettem a főszereplő nevét? Sose jut eszembe, hogy mi a csajszi teljes neve😂

Around The WorldWhere stories live. Discover now