Sasuke Uchiha - Kegyetlen játékok

3. Fejezet - Család

Sasuke már közeledett a házához, amikor hirtelen 2 ismerős arcot pillantott meg és hirtelen megtorpant...
-Anya, apa??? Ti meg hogy..? - értetlenkedett amikor megátta a már meghalt szüleit a ház előtt.

-Fiam, végre, hogy itthon vagy már el sem tudtuk képzelni merre csavarogsz! - ölelte meg fiát Mikoto, aki még mindig nem értette mi történik. A

-Anya, tényleg te vagy az? - kérdezte miközben anyja szoros öleléséből próbált kibontakozni a fekete hajú fiú.

-Ki más lenne az fiam? - nézett rá Mikoto majd elnevette magát és puszit nyomott fia arcára.

-Fiam, hallottam a mai nehéz küldetésedről de tudtam hogy sikerülni fog. - veregette meg fia vállát Fugaku.

-Öhmm kössz fater. - válaszolta és még mindig azt hitte csak a szeme káprázik.

Bementek a lakásba, ami pont olyan volt mint gyermekkorában tiszta és rendezett az asztalon már ott volt a vacsora. Egyáltalán nem hasonlított arra, ahogy ő hagyta tegnap.
Az asztalnál ott ült szeretett bátyja Itachi is, aki nagy mosollyal intett neki.

-Végre itt vagy öcsi, gyere mert már farkas éhesek vagyunk! - mondta az idősebbik Uchiha fiú öccsének.

-M-megyek... - válaszolt Sasuke és leültek vacsorázni a családdal.

-Ezeket tuti csak álmodom, ez túl szép ahhoz hogy igaz legyen... - gondolta magában a fekete hajú fiú de azért jól esett neki a családjával lenni.

Vacsora után felment a szobájába és lefeküdt a jó puha ágyba.

-Holnap ha felkelek ez az egész tuti csak egy szép álom lesz, de nem baj. - temetkezett a gondolataiba majd lassan elaludt.

Reggel a nap sugarai már besütöttek az ablakon, de Itachi hangja és az ajtaján át hallattszódó dörömbölés zökkentetti ki Sasukét az álmából.

-Mi a fasz, hát ez tényleg valóság? - gondolta magában és kiugrott az ágyból az ajtóhoz rohanva.
Kinyitotta az ajtót és bátyja állt előtte teljes életnagyságban.

-Öcsi, végre felkeltél hát már hasadra süt a nap. - nevetett majd öccse arcát pöckölte meg.

-Aha, fenn vagyok. - nyögte ki nehezen a fiúdöbbentében.

-El ne felejtsd, hogy ma jön át Karin. - mondta Itachi a fiúnak.

-Minek?? - kérdezte meglepődve.

-Hát már nem vagytok együtt!? - lepődött meg Itachi.

-Nemis voltunk... - mondta gúnyosan a fiú bátyjának.

-Ohhh te kis kujon! - majd megbokszolta öccse vállát és elment.

Sasuke felöltözött és lement a konyhába ahol a családja nagy mosollyal fogadta.

-Jó reggelt! - szólaltak meg szülei mosolyogva.

Sasuke nagyon örült, hogy újra a családjával lehet még ha csak ez egy álom is vagy valami tréfa... A reggeli után elment a városba bevásárolni és még meglátogatja haverját is. Miközben sétál a főtéren látja, hogy mindenki integet neki meg mosolyognak rá. A valódi életében a lányok igaz tapadtak rá de egyébként a falusiak sajnálkozva néztek rá a családja miatt. 

A boltot gyorsan végigjárta, összeszedte amik kellenek és már indult is Narutohoz. Amikor odaért csengetett és várta, hogy haverja kinyissa az ajtót. Szőke barátja helyett egy számára ismeretlen személy nyitott ajtót.

- Sasuke, szia! Narutohoz jöttél? - kérdezte egy vörös hajú nő a fiút.

- Jónapot, igen! - válaszolta félénken.

- Gyere be szólok neki! - válaszolta a nő majd beinvitálta a fiút.

- Köszönöm. - mondta a fekete hajú fiú és belépett az ajtón. Naruto házában sem az a nagy kupleráj és a kajamaradék a földön fogadta, hanem rend és tisztaság.

- Naruto fiam! Sasuke jött hozzád! - kiáltott fel Kushina. Sasuke leült az asztalhoz és várta, hogy Naruto lejöjjön.

-Ez Naruto édesanyja?? De hát neki is meghaltak a szülei, mi a f*sz? - gondolta magában a fiú miközben a vörös hajút nőt figyelte aki a konyhában sürgölődött. 

Ekkor jött lefelé Naruto még boxerben és kómás arccal...

- Jóreggelt haver! Mizu? - kérdezte majd egy nagyot ásított a szőke hajú srác.

- Csá haver, hát már a reggel elmúlt de lefogadom te még most keltél fel! - nevetett a fekete hajú fiú. 

A nap többi részében a fiúk a nappaliban xboxoztak meg sörözgettek. 15 körül hazaért Naruto apja is és együtt folytatták a lustálkodást majd elkezdtem meccset nézni. Ekkor valaki csengetett az ajtón és Sakura állt az ajtóban. Kushina beinvitálta a lányt és mondta neki, hogy jöjjön inkább neki segíteni a konyhába mert a fiúk meccset néznek és most lustálkodnak.  Sasuke nagyon jól szórakozott és mire feleszmélt már besötétedett.

- Naruto, én lassan megyek mert a szüleim már biztos várnak. - mondta Sasuke és kezet fogott barátjával.

- Okés haver majd holnap beszélünk. - viszonozta a kézfogást a fiú majd kikísérte barátját.

Az úton hazafelé Sasuke azon gondolkozott, hogy ez a világ sokkal jobb mint amibe korábban élt még annak ellenére is, hogy Sakura nem őt zsongja körbe hanem Naruto barátnője.

-  Bárcsak a valóságban is így lenne minden! - mondta magában.

Amikor hazaért a szülei már várták a vacsorával és még volt ott egy olyan személy is akire egyáltalán nem számított volna....