Hamis kapcsolat?

2.rész

-Szia Alli.-köszönt nekem Shawn, a szemébe nézve elkapott a sírás, és felrohantam Cameron szobájába, egy 5perc múlva jött utánam Cameron.
-Hogy vagy?-kérdezte.
-Megvagyok.-mondtam majd lenéztem a földre mert éreztem, hogy újra előtörnek a könnyeim, Cameron magához ölelt, majd Shawn jött be az ajtón.
-Cam, lehetne hogy kettesbe beszéljek vele?-kérdezte Shawn. Cameron rám nézett én meg bólintottam, így elhagyta a szobát, és Shawn leült mellém.
-Miért jöttél? Hogy feje tetejére állíts mindent?-kérdeztem tőle zokogva, de idegesen.
-Csak hiányoztak a barátaim, és te is.
-Ne, kérlek, hogy ne mondj ilyet.
-Miért ne mondhatnék, hiszen szeretlek, ezt te is tudod.
-Ha szeretnél akkor nem léptél volna le, tudtad hogy én mennyire szerelmes voltam beléd, te mégis azt mondtad, hogy a turnét választod.
-Csak voltál?
-Igen, már nem vagyok szerelmes.
-Ha nem lennél, nem sírtad volna el magad amikor megláttál.
-Tényleg? És arra nem gondolsz, hogy csak a múltbéli fájdalom maradt bennem?
-Akkor kérlek bocsásd meg amit tettem.
-Ide jössz 1 év után, és arra kérsz hogy bocsássak meg neked? Te ezt igazságosnak tartod?
-Nem szeretnék rosszba lenni veled, nagyon is fontos vagy számomra.
-Kértelek hogy hagyd ezt abba, akkor te össze törtél. Nekem te voltál az első igazi nagy szerelmem, és itt hagytál érted, egyik naprol a másikra, ezt nem lehet megbocsájtani, sajnálom.-mondtam majd kiviharoztam a szobából.
-Alli.-üvöltött utánam Cameron majd elkapta a kezem.
-Kérlek had menjek.-mondtam majd elengedett, beültem a kocsimba és át mentem Stellához, tudom azt mondtam meg várom amíg ő keres de most szülségem volt rá, amint kinyitotta nekem az ajtót és meglátta, hogy már a kocsiban kisírtam a szemem, csak megölelt majd felmentünk a szobájába, és mindent el mondtam neki.
-Nem értem, hogy miért mond ilyeneket, azért hogy neked mégjobban fájjon? De Alli őszintén, tudod hogy nekem elmondhatod, szereted még őt?
-Nem tudom, akkora fájdalom és düh van bennem, hogy nem tudom hogy még szeretem e, vagy hogy valaha még tudom e majd szeretni.-mondtam, és ismét zokogásban törtem ki.
-Szerintem most aludj egyet pihend ki magad és holnap tisztább fejjel, beszélünk erről.
-Rendben, megyek.
-Alli, én úgy gondoltam, hogy itt alszol csak nem gondoltad, hogy majd haza küldelek.
-De hát itt van Tod.
-Igen lemegyek és szólok neki, hogy menjen haza.
-Ne, miattam ne.
-De miattad bármit megteszek, és ezen ne vitatkozz.
-Imádlak.-mondtam majd megöleltem, mielőtt szólt Todnak kirakott nekem egy pizsamát és a fürdő felé intett, hogy menjek letusolni aztán irány az ágy így is tettem, nagyon hamar elnyomott az álom, hisz a sok sírás leszívta az energiámat.

Reggel arra keltem, hogy Stella a kezében egy bögre kávéval mosolyogva áll felettem.
-Jó reggelt hogy vagy?-kérdezte.
-Hát 1 óra múlva el kell indulnom dolgozni, de amúgy jól.-mondtam neki az órára pillantva.
-Nem lenne jobb ha ma inkább nem mennél be dolgozni?
-Legalább eltereli a munka a figyelmem.
-Jó de aludj ma is nállam, jobb ha nem vagy egyedül most.
-Rendben.-mondtam majd megittam a kávém és elkészülődtem a munkába. Gyorsan oda értem, felvettem a munkaruhám és már dolgoztam is. Egész lazának tűnt ez a nap, és tökre elvonta a figyelmem erről az egész Shawn dologról, öt órakkor végeztem. A munkahelyemről Stellához vettem az irányt, besétáltam a házba, és a barátnőm egy nagy adag palacsintával várt engem.
-Tudtad hogy nincs nálad jobb narátnő?
-Tudom.-nevette el magát majd neki láttunk az evésnek.
Idő közben a telefonom csöngése zavart meg minket, Cameron volt az.
-Szia drága miújság?-szólt bele a telefonba Cameron.
-Stellánál vagyok.
-Mi megbeszéltétek a dolgokat?
-Cameron ez hosszú sztori, majd elmeséljük, meg te is megbeszélhetnéd vele, de inkább azt mond hogy miért hívtál?
-Gondoltam találkozhatnánk.
-Ez egy nagyszerű ötlet, mikor hol?
-Park, és egy óra múlva.-így is lett ahogy megbeszéltük, Stellával elkészültünk és egy óra múlva már a Parka sétáltunk a szokásos helyünkre.