Mai napig menthetetlenül gyötröm magam miatta. Éjszakákon át fekszem az ágyban, és azon gondolkodom, hogy miért? Miért veled? Miért velem? Miért velünk? De ezekkel a kérdésekkel nem jutok sokra. De azt bármikor el tudom neked mondani, hogy az emberek olykor átkozottul önzőek.
Úgy ölelsz körbe reménnyel.