Holtak hajnala

Növekszik a létszám

A GPS-t követve, hamar megérkeztünk egy motelhez hasonló épülethez. Octavia felhívta a párját, aki fel is tudta venni a telefont. Egy kis útbaigazítást után bejutottunk az épület alatti parkolóba. Kotortam a táskákban egy keveset és kivettem pár önvédelmi cuccost. Raven megkapta tőlem az egyik sörétes puskát meg hozzá négyszer harminc töltényt, amik egy övszerűségen voltak. Meg persze két kést, hogy legyen valami, ha elfogyna a golyó. Octavia kapott tőlem szablyát, mert az is volt nálam, aztán két pisztolyt is. Nálam volt szintén két pisztoly asszem nyolc tárral összesen és egy baseball ütővel, meg egy késsel megáldva. Teljesen felfegyverkezve indultunk el a többiekhez. A kocsit lezártam, biztos, hogy nem lesz baja a cuccoknak. Azért a laptopot magával hozta Raven, hogy a kamerákat tudja figyelni és a híreket, hogy tisztában legyünk mindennel. A recepciónál várt minket Lincoln, O barátja. Egymás nyakába is omlott a szerelmes pár, aztán, ahogy elengedték egymást, megilletődve nézett ránk is:

- Ejha, ennyire komolyak vagytok... - döbbent meg teljesen. - Honnan van nektek ilyen jó holmitok csajok?

- Tartottunk egy kis razziát Clarke háza alatti pincében. - válaszolt viccesen Raven, hogy ne legyünk annyira feszültek. - Vannak többen is itt?

- Igen, a második emeleten tanyázunk. Liftek nincsenek, így egy gyors rohanással siessünk fel.

Csak bólintottunk egyet erre. Követtük a lépcsőházba, ahol volt már pár kis szépség. Én meg bevetettem a sok tanulást apámtól és amit megtanított a sok zombis játék. A fejükre céloztam a híradós riport miatt is. Persze azt a hat Zombit lelőttem és már indultunk is tovább felfele. Aztán Raven lőtt le kettőt, persze utána bűntudata is lett. Szerencsére Octavia-nak nem kellett semmit sem tennie, mert már nem volt több a lépcsőházban. Lincoln bekopogott az ajtón, jelezve, hogy ember még és nem Zombi, ami megzabálná a bent levőket. Nyílt az ajtó és besiettünk, én volt direkt az utolsó, hogy biztosan menedékben legyünk. Megdöbbentem, ahogy megfordultam. O a bátyja nyakba került és erősen szorította magához. Aztán Raven is megölelte, utána meg engem vett észre:

- Clarke, hála isten, hogy te is egyben vagy! - ölelkeztünk, mint a rég nem látott testvérek. - De mégis hogyan találtatok meg minket? És hogyan szereztetek ilyen cuccokat?

- Csak volt egy raktáram a ház alatt és egy terepjáró, amivel eljutottunk eddig. Ja, meg Raven szakmai tudása végett megtaláltunk titeket a műholdak és telefonotokat használva. - mint aki felel, úgy mondtam. - Hányan vagytok?

- Nem számoltam... Most értem én is ide, talán egy órája... De gyertek, akkor nézzünk körbe a szép kis helyünkön!

Elindult Bellamy, mi meg szépen követtük őt. Lincoln éppen magyarázott Luna-nak, akinek Raven repült a nyakába. Megdöbbent, de annyira elkezdték egymást szorítani, hogy öröm volt nézni. Aztán ott volt még Murphy, Jasper, még Finn is. Így üdvözöltük egymást. Ahogy leróttuk az öröm köröket, Lincoln meg is szólalt:

- Még van egy kis kopasz, Titus a neve. Ő is elkeseredetten keresi a barátait. - mutatott a most megérkező személyre. 

- Ezen tudok segíteni! - kapta magához a laptopot Raven. - Titus, a barátaid nevét megmondanád? A telefont lekövetve megtudjuk, hogy merre vannak pontosan!

- Meg tudjuk ezt oldani? - nézett idegesen, mire csak bólintottunk. - Öhm... Azt hiszem Lexa-nál biztos ott a telefon. Lexa Woods a teljes neve.

Raven már használatba is vette a technika csodáját és pikk-pakk megtalálta. Felnézett rám és csak bólintottam. Elküldte a címet, aztán a srácokat egy röpke eligazításban részesítettem. Kissé kusza volt nekik, de a lányeget megértették, így sietősen visszatértünk a kocsihoz. Beszálltunk, és már indítottam is a motort, hogy egy percet se késsünk, nem akartam, hogy eledelek legyenek Titus barátai. Lincoln O mellett poénkodni kezdett: