csodaország - [verseim]

"diák"

Mert én nem vagyok, csak diák,
Ki "és"-sel nem kezd mondatot,
S nem kérdezi senki fiát,
Hogy súgja le az anyagot.

S tanuljon délután, és este
Meg délelőtt is, persze.
Szabadidőt? Azt nem kértem,
Hát nem is adtak, megértem.
ÉS azért is így kezdődik a mondat,
Mire majd csak rossz szókat szólnak,
S a fölfele kerekítés tudományát
Távolról nézik, s csodálgatják,
De be nem dőlnek neki soha,
Az egész csak népi babona.
A gonosz szülő, hogy befáradt
És ily módon a tanárra támadt,
Hogy "mégis mit képzel az magáról",
(S mit sem tud saját tárgyáról).

Mert én nem vagyok, csak diák,
Ki a világot nem érti,
S nem szidhatja senki fiát,
Ha a "nagy felnőttet" sérti.