Ne...

208 9 2
                                    

Sofia szemszöge:

Az ablakból néztem, ahogy Rye és Mikey belépnek a kertjük kapuján és a bejárati ajtóhoz sétálnak. Miert csókolt meg Rye? Miért hazudott ekkorát? Ez miért, mire jó neki? Teljesen elmerültem a gondolataim között. Csak bámultam ki az ablakon át. Már kezdett elbújni a házak mögött a nap, még látszott belőle valamennyi.
Csendben kiegyenesedtem és hátra fordulva az ajtót vettem célba. Aztán meghallottam azt a hangot...
A mentő szirenáját közvetlenül a mi utcánkban... A szomszéd ház elől hallatszott... Pánikba estem és egyenesen futottam, ahogy a lábam bírta. Leugrottam a lépcsőn, csak érjek már oda... Rémülten csaptam ki a bejárati ajtót, majd a kertkaput. Ahogy odaértem a fiúk kapujába megláttam a rendőrség autóját a mentőké mögött. A ház felé kaptam a fejem. Két rendőr Jack-kel beszélt, egy mentős pedig Brooklynnak adott borogatást. Mikeyt egy másik éppen a házból kísérte ki, még három Ryet hozta ki egy hordágyon. Andy...?
Andy?!

– Hol van Andy?!–mentem oda Brookhoz. Teljesen pánikba voltam esve.–Hol van?! HOL VAN ANDY??!!!–ordibáltam sírva.

– Sofia!–dobta le a borogatást a padra a fiú.–Nyugi. Jól lesz, semmi baja!Meggyógyul.–fogta meg a a két karom oldalról. Elakartam menni. Hiába próbált megállítani. Semmi sem érdekelt csak rohantam előre a ház nyitott bejárata felé. Beléptem az otthonukba és megláttam Őt. Ott feküdt a padlón... Véres volt keze és az arca, a pólója...

– Nem ez... Nem... Nem lehet!–odabicegtem és térdre esve sírtam a két orvos és Andy mellett. Szorosan fogtam a kezét, nem akartam elengedni semmi áron sem.

– Nem féljen, kisasszony! Nem szenvedett súlyos sebeket csak egy két apróbbat kapott.–mosolygott rám a nő.

– Mi-mi történt?–kérdeztem dadogva.

– A másik fiatalemberrel, akit nemrég vittek el verekedésbe keveredett az úrfi. Ájultra verte a fiút. A másik is elájult, de ő azért, mert amit a düh adott neki adrenalin hirtelen jött és hirtelen el is tűnt, ahogy felismerte a fiú mi történik körülötte, mit tesz.–magyarázott a férfi. Közben kivitték Andyt a hordágyon.

– Vele-vele mehetek, ugye?–kérdeztem aggódva.

– Kije a kisasszonynak? Rokona?–tették fel mentő autó hátuljába.

– A barátnője.–kezdtem el sírni újra.

– Gyere!–intett együtt érzően a nő. Bezártak az autó hátsó ajtaját és el is indult a kocsi. Körülbelül 10 perc alatt oda is értünk a kórházhoz. Betolták Andyt és egyből a műtőbe vitték. Megkértek, hogy maradjak a váróban. Kísírt szemekkel ültem és néztem magam elé a földre.  Nem akarom elveszíteni... Éreztem, ahogy megrezdül a széksor, leül valaki mellém.

– Jól vagy?–kérdezte Emily. Lassan felnéztem rá és megöleltem.

– Maga Andrew Robert Fowler barátnője?–kérdezte egy köpenyes ember, gondolom Andy orvosa. Bólintottam.–Nemsokára bemehetnek hozzá.

– Köszönjük.–mondtam.

– Lányok!–futott felénk Mikey.

– Te hogy kerülsz ide?–kérdezte Em.

– Ryet kísértem be.–válaszolt.

– Megverem!–pattantam fel a székről indulatosan.

– Hogy van?–rántott vissza Em  közben féltette a kérdést.

– Azt mondták a történtek után legalább fél évig, hetente egyszer pszichológushoz kell járnia... Nem szerzett súlyos sebeket, de...–hallgatott el csendben.

– De mi?–kérdezte ingerülten Em.

– Kómában van.–fakadt ki Mikey és elkezdett sírni, mint egy óvodás.

– Mi...?–minden dühöm leszállt, márcsak sajnálatot éreztem.–Miért verekedtek?–kérdeztem meg.

– Miattad... Andy elment délután sétálni és látta amikor Rye megcsókolt... Tudom, hogy te nem akartad, mert ott voltam. Arra is rájöttek a többiek, hogy te vagy az új szomszéd és Heather is egyben. Azt nem tudjuk honnan tudták.–csak bámultam magam elé nem tudtam mit mondani. Miattam verekedtek, miattam vannak kórházban, Rye kómában...

– Bemehetnek Mr. Fowlerhez.–szólt egy nővér. Elvezetett minket a szobához.

– Andy?– sutottogtam, óvatosan kinyitottam az ajtót. Ott feküdt az ágyon, a két keze be volt kötve és a száján egy kisebb seb össze volt varrva. A hasán is szintúgy volt egy kötés. Közelebb húztam és leültem az ágya melletti kis székre. Megfogtam a kezét és ráhajtottam a fejem.

– Sziaaaa!–próbált meg felülni.

– Igaz?

– Mi?

– Hogy miattam verekedtek, miattam vagytok most itt...–környezeti be megint a szemem.–Az egész az én hibám. Ha nem akarom megbosszulni, amit a boltban csinált akkor nem lennétek most itt.

– Nem a te hibád, nekem se kellett volna innom. Nem voltam józan és neki mentem Ryenek. Rye-nél pedig elszakadt a cérna, mert teljesen beléd van zúgva...–fogta meg a kezem.–Nem akarom, hogy vele legyél. Nem akarom, hogy az övé légy.
Szeretlek, Sofia.–simított végig a kezével az arcomon.

– Szeretlek, Andy.–bőgtem el magam, csak ezúttal nem azért, mert szomorú voltam.

– Aawww!–olvadozott a mögöttem a csapat. Időközben Jack és Brook bekocsikáztak. Brook és Emily egymást ölelve álltak az ajtóban. Mindentudóan Emre vigyorogtam, mire ő nevetni kezdett és adott egy puszit Brook arcára.

Visszanéztem és megláttam Andy kék szemeit. Lassan közeledni kezdett felém az arcával. Összeérintette ajkaink és felszisszent a száján lévő varrás miatt, de nem szakította meg a csókot. Minden érzésünk benne volt abban a csókban. Szeretet, aggodalom, boldogság, düh, és a kétségeink. Kinyitottam a szemem és belenéztem Andyébe. Elengedtük egymást és beszélgettünk még vagy egy órát. Aztán haza kellett mennünk, mert lejárt a látogatási időnk.

Szóval ja. Ez történt az elmúlt két napban...

Itt van gyerekek az új rész!
Akkora fangörcsöt kaptam, mint amekkora nyomot egy atom bomba robbanása hagy... (nagyobbat) Xd
csak_egy_fan😧😂😂😂❤️❤️❤️❤️
Puszi és ölelés mindenkinek! ❤️😂
A kaktusz legyen veletek, Ámen!❤️🌵🌵🌵🌵🌵🌵😂

Egy üzenet tőle? | RoadTrip f.f. (BEFEJEZETT)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora