SzJG máshogy

Megérkeztünk!

Elnézést a lehetséges helyesírási hibákért!

Ahogy éreztem, hogy a busz lassan leszáll, és meghallottam a tipikus ,,óvatosan gyerekek, nyugalom!" szavakat, mindenkit félrelökve előre indultam. Ezt vehettek annak is, hogy rossz vagyok szövegértésből, de nem. Úgy éreztem, ki kell szabadulnom. Egész úton olvastam, nem akartam lúzernek tűnni, aki nem tud mit csinálni...De ennek az ára az lett, hogy már vagy 20 perce iszonyatosan hányingerem volt, így ki akartam jutni, amilyen gyorsan csak lehet. Ahogy az ajtó szétnyílt, rögtön kipattantam a járműből, és szétnéztem. A környezet egyáltalán nem olyan volt, mint amire számítottam. Talán csak én voltam olyan téveszmében, hogy a gólyatáborban óriás medencék és luxus apartmanok vannak, de sajnos minden információt egy amerikai filmből vettem.
A bőröndömet magam után húzva megálltam Borsodi mellett, aki csak egy lesajnáló tekintettel ajándékozott meg. Mindenki szép lassan leszállt, a busz pedig elhajtott. Ott maradtam. Ki faházak voltak egymás mellett, valamelyiken kék, valamelyiken rózsaszín. Tipikus lány, fiú elosztás...szerencsére. Borsodi névsor szerint csoportokba osztott, majd betessékelt a faházakba, miközben a szabályokat darálta. Őszintén egy maradt meg. Ha hangoskodunk a főbeszélő vele fog aludni. Mindig ez a legijesztőbb. Mivel nagyon kevés lány jött el, ezért egy kis házba terelt minket, ahol 8 ágy volt. Kettővel több, mint amennyien voltunk, ha holnap csatlakozik Virág, akkor is lesz egy plusz...szóval az lesz a szemetes. De jó!
Egész takaros épület volt, (még) szép tiszta, egy kis fürdővel. Rögtön elfoglaltam az egyik emeletes ágy felső részét és kipakolgattam a dolgaim miközben a többiek fecsegését hallgattam. Melyik lányos téma tipikusabb, mint az osztálytárs fiúk? Természetesen Arnoldról egy szó sem esett, csak a hátul ülő fiúbandáról lehetett hallani. A szőke volt a legnagyobb szóvivő, aki folyamatosan beszélt, tényleg: VB-ről.
-Szerintem ő is kedvel engem-vonta meg a vállát, mire mindenki hevesen bólogatott, kivéve a copfos lány, akinek a helyébe, nekem már biztos szétrobbant volna a fejem.
-Ne vedd olyan biztosra-forgatta a szemét-Hiszen nem neked vitte fel a csomagod a buszra-nézett velem farkasszemet, mire zavartan lesütöttem a szemem. Jaj ne. Minden szem rám szegeződött, de én próbáltam úgy tenni, mintha hülye lennék, és nem fogja fel a szituációt.
-Szóval Reni-nézett rám modell 1 fagyosan úgy, hogy véletlenül se kerüljük el a beszélgetést/veszekedést.-Hogy is volt ez?-vonta össze a szemöldökét mosolyogva, de mégis ,,megöllek" tekintettel.
-Semmi különös-legyintettem félénken-Csak nem tudtam felvinni a bőröndöm, ő pedig feldobta, hogy ne tartsam a sort.-mondtam, tartva a szemkontaktust tényleg nyugodtan, hogy a csajszi is megnyugodjon.
-Rendben-hagyta rám, úgy döntve, hogy egyelőre nem vagyok vetélytárs, és folytatta a csacsogást.-Mondtam én-nézett büszkén a copfosra, mire az csak megvonta a vállát.
-Persze...
Igazából, annyi időt adtak a kipakolásra, hogy akár ki is foszthattunk volna egy bankot és utána teázhattunk volna egyet. Vagy ötöt. Az ebéd után is szabadidős tevékenység volt, igazából úgy voltak vele, hogy ma még a megérkezés napja van, hagy fogják fel a kölykök, hogy már nem otthon vannak. Én az ágyamon olvastam, nem nagyon tudtam mit csinálni. Azt vettem észre, hogy már kint sötétedik, és a zaj csillapodni kezd, így kinéztem az ajtón. Éppen Arnold erre tartott, gondolom szólni akart nekem, így én is elindultam felé.
-Hova megyünk?-kérdeztem, mire Arnold unottan előre nézett.
-Leülünk egy körbe, amit inkább én csak síkidomnak neveznék, és bemutatkozunk a csökkent agyi szintű évfolyamtársainknak-tolta fel a szemüvegét, mire elmosolyodtam. A kis szkeptikus.
-Ez izgalmasan hangzik-mondtam vigyorgova és egymás mellett elindultunk a faházak melletti pavilonba. Már a legtöbben leültek a földre, azon lepődtem meg, hogy teljesen elszigetelték az A osztályt a B osztálytól. Arnolddal leültünk a ,,kör"-be és csendben vártuk, hogy elkezdjük a kis esti programot. Borsodi unottan leült hozzánk, és szétnézett a ,,kör"-ben.
-Valamit akar kezdeni?-kérdezte, mire mindenki elhalkult. Nyílván nem.
-Jó, akkor én kezdek és balra haladunk-bólintott a tanár, mint aki nincs meglepve, és elhelyezkedett.
-A nevem Borsodi Hedvig, hívjatok Borsodi tanárnőnek, irodalmat fogok tanítani nektek-kezdte el-Szeretek olvasni, és a gyerekeknek segíteni, hogy fejlődjenek-mondta a szinte unalomig ismételt  szöveget és ránézett a mellette ülő srácra.-Te jössz fiam.
-Oké-vonta meg a vállát a fiú.-Pósa Richárd, én az osztályotokba fogok járni-mutatkozott be, mintha öt éveseknek magyarázna, mire többen elnevették magukat, én is elmosolyodtam.-Szeretek gördeszkázni és tanulni-nyalizott, mire a tanár összevont szemöldökkel nézett rá.
-Azt kötve hiszem-motyogta, mire egyszerre felnevetett az egész ,,kör". -Nagyon jó, menjünk tovább-mondta, mire a srác röhögve bólintott és meglökte a mellette telefonozó gyereket.
-Dave te jössz-mondta a srácnak aki  bagózott.
-Jó akkor Felmayert kihagyjuk-legyintett Borsodi, gondolom nagyon sok dolga lehetett.-Antai-Kelemen?-nézett VB-re aki elmosolyodott.
-Sziasztok, Ádám vagyok, de hívjatok Corteznek-intett egyet, úgy általánosságban-Szeretek zenét hallgatni, meg gitározni, emelett sokat utazom a szüleim miatt, ezért sok nyelven tudok beszélni, és ...ja-tárta szét a karját, amolyan mit mondjak még stílusban, mire a tanárnő, csak bólintott egyet.
-Na egy értelmes ember!
-Jaja-bólintott Cortez, mire Ricsiék elnevették magukat. Hm.
-Következő?
-Nagy Zsolt-bólintott a kicsit dundibb srác. Eddig szinte mindenki a helyesebbek közé tartozott, Zsolti sem volt ronda, de azért volt rajta felesleg. Tudjátok ő az akit ellátott a bőröndöm sok csokival...-Szeretek enni-harapott be a szendvicsébe, mire többen odaköpték a ,,látszik" beszólást, de lepergett róla. Élni tudni kell.
-Hát ez szuper Zsolt-hagyta rá a Tanár majd következtem...én.-Na a szöszi?-nézett rám a tanár. De jó. Én vagyok a szöszi...
-Rentai Reni vagyok-mosolyogtam, viszont úgy féltem belülről, hogy azt hittem nekem annyi.-Szeretek olvasni-vontam meg a vállam zavartan. Igazából mást nem is kell tudni rólam.
-De jó-sóhajtott a tanár. Most leírnám nektek az összes bemutatkozást, de nagyon lusta vagyok hozzá, és a memóriám sem már a régi/új/egyéb szóval csak néhány infó a többiekről:
Szatmári Kinga: lovas, szóval nem hiszem, hogy lesz közös témánk
Neményi Arnold:okos, tipikus egoista
Bencze Virág:még nem jött meg :(
Bernáth András:Nagyon hülye, WoW-os gyerek
Jacques Chatelin:francia, szóval lesz kit tanítgatni...
Haraszti Róbert: Andris hasonmása
Zsidák Gábor: nagyon csendes (és sajnos ennyi.) És most azzal töltöm szerintem ezután az időmet, hogy ezt memorizálom. Vagy ki tudja, hogy alakul majd....

HÁT ITT VAN. Tudom, hogy ez kevés az időhöz képest, amennyit várni kellett, de már a következő rész is meg van, csak még javítgatok rajta. Remélem tetszett ez a rész❤️