- Ha a fények kialszanak. Ha a remény meghal. Ha elveszel. Azt mondják, állj fel, de a földhöz vágnak. Te ott vagy a padlón. De fel kell állni. Ha a lelkeded ütik, akkor üssön vissza a szíved. - az ezüst hajú kislány rettenthetetlen tekintettel halgatta szavaim, az éj sötétjében. A hosszú sikátorban, csupán egy lámpa állt, amit a főútról benézve észre sem lehetne venni. Rozsda borította teljes egészét, néhány rovar zöngte körül. Az ember azt hinné, hogy amint jön az első tavaszi szellő, az utat átkarolva eldől, ám évek óta úgy áll, rozsdásan, kopottan és főként mozdulatlanul.
- Miért mész el? - érzékenyült el a kis csöppség. Szívem szakad meg, hogy van aki szomorú lesz, ha itt hagyom. - Visszajövök.
- Ígéred?
- Ígérem. - átöleltem apró testét, utoljára beszívtam illatát. Elengedtem, és sárga szemeibe néztem.
- Szia Bezy. - elfordultam, és kirohantam a sikátorból, és a kislányra gondolva könnyek gördültek végíg arcomon. Észre sem vettem, és a város széléhez értem. Még egyszer hátra néztem a fényekkel játszó épületekre, majd az erdő mélyébe vetettem magam.
Sziasztok.
Ez egy új könyv lenne, ami fantasy irányába menne el, de a kövi részből úgy is kiderül.❤
KAMU SEDANG MEMBACA
Visszajövök
FantasiA végzetünk meg van írva. Nem tehetsz semmit, hiszen már meg van írva. De mi van, ha a végzet elmegy. Van egy másik?
