A Vak Omega

Cuki

Reggel fáradtan keltem ki a bokorból Végülis valószínűleg az. Nem tudom merre induljak vagy merre vagyok egyáltalán. Vak vagyok és mellesleg omega is tehát nagyon kell vigyáznom minden neszre mert hát elégé kivagyok szolgáltatva az alfáknak és tény, hogy a béták nem nagyon vannak ránk kattanva, de egy két béta azért szeret omegákat elkapni. Ez az egy év alatt voltam már mindenhol. Viszont most szerintem egy erdőben vagyok ahol viszont sokkal nagyobb veszélyben vagyok mint bárhol máshol. El indultam jobbra mikoris egy kis neszt hallottam magam mögött közvetlen. Hiába fordulnék meg nem látnám ezért egyből futva indultam meg előre, de nem vettem észre a fát magam előtt így teljes erővel neki. Na hát igen ezért utálom az erdőket.
-Ki vagy te!?-Jaj de jó egy Alfa bár illatáról is érzik. Nem válaszolok csak összehúzom magam.
-Változz vissza emberré MOST!-nem mertem ellenszegülni ezért egyből visszaváltoztam emberi alakomra. Szerencse, hogy olyan ruha van rajtam ami nem tűnik el, ha átváltozom.
-Gyere ide! - mondta mire hangját követve mentem volna elé, de egy mellkasnak ütköztem.
-Vak vagy baszdmeg! - hallottam még magam elöl egy másik hangot.
-I-igen-mentem kicsit hátrébb.
-Várj te vak vagy kajak!? - kérdezte meg ugyanaz a hang, személy vagy i.
-I-igen az vagyok-motyogtam.
-HoSeok hagyd már csak üsd ki-nem láttam semmit, de hallottam, hogy közelít valaki így megpróbáltam hátrál i, de hát ott meg egy fa volt tehát basztam. Igen kiütött a gyerek.

YoonGi pov.

Aranyosan néz ki és az ártatlansága olyan cuki. Védtelen préda lenne, ha itt hagynám ezért is viszem a falkámhoz. Tizenketten vagyunk a falába összesen. Mi egy ilyen szánkivetett falka vagyunk. Engem például kidobtak a falkából mert hát "törvénytelen gyerek" vagyok. Hogy mit takar ez? Az apám volt az alfa a vezérhím értitek na, de az anyám meg egy senki egy jelentéktelen omega cseléd. Anyámat megölték míg engem csak otthagytak árván. Jin hyung bátyja talált rám és hozott haza hozzájuk. Tehát Nam, Jin, Baek és én vagyunk falka legrégebbi tagjai. Már visszaértünk a fiút bevitték a házamba majd én mentem Namhoz mert ugye csak hárman voltunk elviekben csak járőrözni, de hát ez a Cuki omega megakadájozta. Szó nélkül nyitottam be, de nem voltam felkészülve a látványra. Jin és Nam egymást konkrét lenyelik baszdmeg.
-Fúj bazdmeg!-szóltam "driszkéten" ittlétemről.
-Öhm.... khm...mi szél hozott tuttommal meg járőröznötök kéne! - próbált leszidni.
-Ja kéne csak egy összefutottunk egy vak omegával-forgattam szemét-És a házamba van csak nem hagyhatom ott VAKON! OMEGAKÉNT! - emeltem ki a fontosabb szavakat.
-Tény na, de hozd ide! - komolyan ez még mindig ilyen nyomi arcot vág?
-Figyi majd hozom ha felébredt! - léptem volna ki, de Jin megállított.
-Megyek veled megnézem mekkora faszságot csináltatok-sóhajt majd egy puszit adott Namnak és már jött is. Mikor beléptem a házamba bódító orgona illat volt az egész lakásban. Imádom az orgonát.
-Fent van a szobádba! - szólt Hobi majd kiviharzott.
-Gyere! - felmentünk az emeletre majd bevezettem a szobámba. Asszem enné cukibb látvány nem is fagadhat egy embert. A fiú szemeit dörzsölve ült fel majd mikor észleltd jelenlétünk ijedten búj takaróm alá.
-Semmi baj nincs nem bántunk! - lépkedett felé párat Jin, de az omega csak ijedten húzódott arrébb.
-Figy szerintem ezt most hanyagoljuk majd megvizsgálod, de el kell vinni Namhoz!-vakartam tarkóm.
-Igaz is!
-Figyi krapek! Megengeded, hogy hozzád érjek? - mivel azért én közelebb jutottam Jin totojázása alatt. Vagyis hát az ágyon ülök. Meg persze Alfa vagyok! Valamilyen szinten hatással vagyok rá.
-M-miéft k-kéna ho-hozzám érned? - khm oké.
-Nem akarlak megsérteni, de vak vagy és nem szeretném, ha bajod esne! - simítok vállára lassan mire össze rezzen. Nem válaszol csak bólint egyet. Lassan felkapon ölembe és elindulok vele Namhoz. Az omega kezével lábával úgy kapaszkodott mintha az élete múlna rajta komolyan. Viszont mikor nyakamba szimatolt kicsit libabőrös lettem. Megérkezve Namhoz nehezen kinyitottam az ajtót és az fiút meg letettem a székre Nam elé.
-Oké Yoongi köszi! Tehát hogy hívnak? - lágy hangon próbálja, de semmi szó nem jön ki az omega gyönyörű ajkain.
-Hahó-ráztam meg vállát. Hirtelen elsírta magát amit egyikünk sem értett. Én gyorsan ölembe ültettem és ringattam hátha megnyugszik. Nem telt el 10 perc már csak szipogott.
-Redben akkor öhm elárulod hogy hívnak? - simogattam meg hátát.
-Jeon JeongGuk, de csak Jungkooknak szólitanak-suttogja fülembe.
-Értem Jungkook-simítottam hajába.
-Akkor miért vagy itt Jungkook? - kérdezte Nam lágyan.
-Kidobtak az árvaházból-mondja már hangosabban Nam felé fordítva szürke szemeit.
-Mennyire nem látsz? Meg mitől van? Ha persze nem akarod elmondani akkor mimdegy-kuncogta el végét.
-Lassan kialakuló szürkehályog-szipogott egyet majd fejét nyakhajlatomba fúrta.
-Asszem Yoongi hozzád nőtt a kölyök-kuncogott Nam.
-Azt én is észrevettem-olyem édes! Komolyan nincs nála édesebb lény!!!
-Na, de miért kószált erre elég veszélyes hely ez itt! - rancolta homlokát RM.
-Hát itt kötöttem ki-motyogta nyakamba.
-Olyan édes vaaaaaaaaaagy!! - pusziltam orrára viszont RM csak hüledezve bámúlt.
-Megtartunk kölyök! - rázta fejét- Komolyan, hogy csinálod!?- rázta fejét hüledezve.
-M-mit? - furdult Namhoz nagyon ki tekert pózba.
-Tudod Yoongi elég magánakvaló, de kedves meg minden viszont nem egyből! - hatás szünet - Veled egyből kedves és törődő.
-Azé köcsög vagyok általában kikérem magamnak!-mondom mogorván.
-Látod kölyök! Egy faszkalap általában!!
-É-én.... - remegve bújik közelebb hozzám. Komolyan van nála édesebb terentmény?!
-Amúgy Nam úgyse engedtem volna, hogy kidobd tehát mindegy-vonó vállat.
-Jól van menjetek, de azért érdekelne a szembetegséged? Ez betegség? - néz rám segélykérően, de csak vállat rántok.
-Jól van akkor majd egy itteni orvossal megnéztem, de én amúgy úgy tudom, hogy a szürkehályog gyógyítható- ráncolom homlokom-Vagy nem? - nézek Gukra.
-De, de nem olcsó és az árvaház nem akart gondot magának ezért az egyszerűbb irányt választották-suttogta.

Jungkook pov.

Megnyugtat a finom kávé illata és mély hangja. Olyan nekem most ő mint másnak a drog. Fura mert csak most találkoztunk, de biztonságba érzem magam mellette. Olyan lágyan bánik velem. nem bízok benne teljesen, de jobban mint például a másik alfában aki itt van.
-Yoongi figyi nincs bajom vele még semmi, de nemsokára vándorlunk egyet-cicceg-ki fogja bírni? - kételkedik.
-Tesó az isten háta mögötti erdőbe vagyunk szerinted nem fogja? - kuncog egyet mire nem értek semmit. Levegőbe szagolva érzek meg egy harmadik illatot aminek vanília aromája van. Egyből az illat felé fordulok.
-Wow jó hamar észrevett-kuncog a vanília illatú.
-Mit gondoltál vak ő neki sokkal kifinomultabbak az érzékszervei - tehát Jin kedvesnek tűnik.
-De most asztalhoz kiscsalád mert kihül a kaja!-kuncog mire alattam ülő kirak a az öléből, de azt nem engedem. Itt biztonságban vagyok! Nem magyek innen sehova!! Mindenemmel belé kapaszkodó ezzel éreztette vele, hogy nem szabadul tőlem.
-Figyelj fel kéne állni leteszlek egy picit jó? - lassan bólintok remegve. MEG FOGNAK TÁMADNI!! Pánikolok be. Lerak a másik székbe/fotelban nem tudtam eldönteni. Hamar megérzem kezeit sajátomon amit egyből szorosan fogom. Felállok és kezét szorongatta követem őt. Nem mentünk olyan sokat mire megálltunk. Több illat keveredett a levegőbe. Épp próbáltam ki venni az illat kavalkádból egyet is mikor hallottam, hogy az egyikük közelít felém. Reakció erre csak annyi volt, hogy fejem a hang irányába kapom.
-Wow! Pedig csak egyet léptem felé-csodálkozott a karamell illatú.
-Oké, na, de mutatkozzatok be! - Jin hangjából ítélve mosolyogva mondta.
-Jimin vagyok-karamell illatú
-Hoseok, de csak Hobi! - narancs
-Taehyung, de csak Tae! - lime
-Baekhyun, de a Baeket jobban szeretem-ez már egy idősebb! Biztos vagyok, hogy idősebb itt mindenkinél!
-Na akkor most együnk!! - szólt fel illat alapján Namjoon
-Egyetértek! - szólt fel mellőlem Yoongi. Leültünk az asztalhoz viszont mikor megéreztem, hogy Yoongi távolodik be pánikoltam.
-Cuki-kuncog Yoongi majd megint mellettem foglal helyet.