A nagy hír

283 10 0
                                    

Mivel egy házibuliban voltunk, így nyílván volt házigazda. ( ok😂xd szerk. ) A házigazdát Máténak hívták, és felkért táncolni. Kicsit hezitáltam, hogy valyon menjek-e, de belementem, végülis nem kötelez el senki. Miközben táncoltunk, valaki konkrétan lyukat égetett a hátamba, és ez a tekintet, Zozo volt. Nagyon hiányzott a becézése, az ölelése és mindene. Majd Máténál bedobtam a klasszikust, a tipikus "mosdóba kell mennem" szöveget így elmentem tőle, és kiültem egy patkára a sötétben. Ki kellett szellőztetnem a fejem, mert ez így nem mehet tovább. Majd 2 erős kezet éreztem a derekamon. Ahhoz, hogy fel ismerjem kié is a két kéz, ahhoz nem kellett, hogy hátraforduljak, hiszen ezeket bármikor felismerném. Zozo. Egy kicsit megijedtem aztán megfordultam, majd el is néztem, hiszen mégis csak itt hagyott. Majd megtörte a kettőnk közötti kínos csendet.

- Szia! Beszélni szeretnék veled! - mondta.

- Én nem.- rántottam meg a vállam, pedig nagyon is hiányzott az hogy beszélgessünk.

- De, tudom hogy szeretnél - húzta vigyorra a száját. Az a mosoly, még mindíg szívdöglesztő.

- Maybe - ez a szó rendszeres volt az elég közvetlen "barátságunkban".

- Héy, mi a baj? - kérdezte, ugyanis könny gyűlt a szememben.

- Szerinted? Itt álssz mellettem, miközben már rég kiléptél az életemből, és azóta is csak te jársz az eszembe, nem tudlak kiverni belőle, hiányzik az ölelésed, a szavaid, a csókjaid és mindened. HIÁNYZOL BASSZAMEG! - kiabáltam sírva majd elrohantam. Hogy hova? Igazából én sem tudom. De egy emberhez akartam menni, akit szeretek, és nem részeg. Nos meg is találtam.

- Cs-cse-epi - sírtam a fiú karjai között.

- Shh, nyugodj meg, aztán mesélj kislány. - nyugtatott. Jól esik, hogy van egy legjobb barátom, akiben bízhatok, és kiáll mellettem.

- Zozo - adtam választ röviden,tömören.

- Nem kell elmesélni ha nem akarod de most gyere utánam - húzott fel az emeletre. Majd egy szobába értünk, azt mondta összeszedi a cuccait, és átmegyek szépen hozzá. Hát így is lett szépen elaludtam Csepivel együtt.

             ▪︎ 3 hónappal később ▪︎

Pityegett a telefonom, így megnéztem, egy üzenet fogadott.

@paliklaszlo : Szia Kedves Mia Morgen! Meghívást kapsz a 2020-as eyatlon hungary adásába Dominikára, ha megkapod jelezz, hogy jössz-e! Köszönöm Palik Laci!

@m.mia : Szia Laci! Köszönöm, mindenképpen elfogadom! Mia!

@paliklaszlo : Rendben, egy hét múlva hétfőn indul a repülőgép, akkor találkozol a társaiddal először, majd ha odaértünk, 1 szabadnapotok lesz, minden családtagtól, üzenetben elköszönni, vagy aki amit akar azt csinál. Köszönöm Laci😊

@m.mia : Rendben, én köszönöm😊

Ez után egyből felvittem Csepel drágámnak a kávét...

- Csepel - keltegettem.
- Még 1 perc - hallodtam hangját.
- Hoztam kávét - mondtam.
- Hogy mit? - pattant fel rögtön, majd mindketten nevettünk.
- Csepel, van egy egetrengető hírem - vigyorogtam.
- Mi az mondd - vigyorgott ő is.
- Meghívást kaptam az exatlon hungary 2020-as évadában - számoltam be Csepelnek...






Sziasztook! Tudom nem szokásom a sztory alá írni, de csak annyi, hogy a kövi részek instagrammosak lesznek. Elnézést a rövid részért, de közbejött, egy-két dolog. Ha tetszet VOTE vagy komment. Puszii❤

Kempf Zozo ff  //BEFEJEZETT//Where stories live. Discover now